A Koreai Köztársaság jelenleg egyértelműen középhatalomnak tekinti magát a távol-keleti térségben, és a nemzetközi közösségben is ez a döntő konszenzus. De vajon megmutatkozik-e ez a külpolitikában?
Egy ausztrál származású szakértő és professzor, Dr. Jeffrey Robinson szerint a tudományos körökben elterjedt általános meggyőződéssel ellentétben Dél-Korea vezetése nem alkalmaz középhatalmi diplomáciát külpolitikájában.
2017-ben és 2018-ban Mun Dzse In és kormánya a nemzetközi politikában alapvetően a válságkezelésre koncentrált; emiatt az állam sokszor passzív szerepbe, az Amerikai Egyesült Államok és Észak-Korea közötti közvetítő pozícióba szorult, és nem mindig volt képes a saját érdekeit érvényesíteni. Ez inkább a kisállamok külpolitikájára jellemző. A válságkezelés Dr. Robinson szerint egyértelműen sikeres volt, de időközben megérett az igény a változtatásra.
Több lehetséges magyarázat is létezik arra, hogy ez a változás eddig miért nem történt meg. A dél-koreai külügy szigorú intézményi keretei és hierarchiája például nehézkessé tehetik vagy teljesen megakadályozhatják az esetleges újításokat. Továbbá, a középhatalmi diplomácia, bár a politikatudós-szakértő közösségben népszerű témának számít, az egyetemeken nem mindig kap kellő figyelmet.
Fotó: Reuters
