Minden, ami Korea!
Aki tanul koreai nyelvet, az már a számok tanulásánál mindenképpen belefut a sino-koreai vs eredeti koreai különbségtételbe, és ezek eltérő használatába. De vajon érdemes-e belemélyedni vagy egyszerűen csak plusz nyűg az egész?
“Koreai nyelvtanulás: hasznosak-e a handzsák?” A teljes bejegyzés megtekintése
Múltkori cikkemben a kogurjói és a japán nyelv lehetséges kapcsolatát szemléltettem. Most pedig kicsit közelítünk a jelenhez, és az ókoreai nyelv (Egyesült Silla – Korjo Királyság időszaka, i.sz. 668 — 1392) nyelvét mutatom be. Szerencsére erről a korszakról már jóval több forrás maradt fenn, de a korpusz még így sem túl nagy.
“Ókoreai nyelv(tan)” A teljes bejegyzés megtekintése
Az Árnybíró egy Magyarországon talán kevésbé ismertnek számító koreai-japán manhwa, a készítője Jun In Van (윤인완), a rajzoló Jang Kjong Il (양경일). Hazánkban a MangaFan kiadó jóvoltából kapható, bár a magyar fordítás a japán kiadás alapján történt, és szövegirányban is inkább a mangát tükrözi. De miről is szól a sorozat?
“Az Árnybíró színes remake-et kapott” A teljes bejegyzés megtekintése
Az arab Abbászida Kalifátus és a kínai Tang-dinasztia által 751-ben vívott talaszi csata a világtörténelem egyik nagy jelentőségű, de kevésbé ismert ütközete. Még kevesebben tudják, hogy egy koreai tábornok is részt vett a harcban.
“Koreai hős a Tang-dinasztiában – Ko Szon Dzsi” A teljes bejegyzés megtekintése
Pak Csong Hi (박정희) elnök korának talán legellentmondásosabb alakja volt, egyszerre formálta át a háború után földig rombolt Dél-Koreát mezőgazdasági társadalomból iparivá, alapozta meg a mai gazdag Dél-Koreát, a csebolokat, hagyta maga mögött Észak-Koreát gazdaság terén, ugyanakkor mindezért az országnak komoly árat is kellett fizetnie. Nem csoda hát, hogy több merényletet is kíséreltek meg ellene. Az egyik ilyenről lesz most szó.
“Merénylet az elnök ellen: a Mun Sze Gvang-incidens” A teljes bejegyzés megtekintése
A koreai és a japán nyelv a jelenlegi közvélekedés szerint szigetnyelvnek számítanak, azaz nincs olyan nyelvcsalád, amelybe a jellemzőik alapján be lehetne sorolni őket. Voltak kísérletek az altaji nyelvcsaládba sorolásra, de a nyelvészek jó része az altaji nyelvcsalád létét is kétségbe vonja. Tovább nehezíti a rokonság kérdését, hogy saját írásuk a koreaiaknak az 1400-as évek közepéig nem volt, csak a kínai írást használták.
“A kogurjói és a japán nyelv feltételezett rokonságáról” A teljes bejegyzés megtekintése
A háború sok esetben veszélyesebb volt a civilek számára: mészárlás, rablás, kilakoltatás, éhínség, kényszerítés várhatott ugyanis a lakosokra. Most többek között egy 92 éves személy számol be tapasztalatairól.
“Ilyen volt civilként megélni a koreai háborút” A teljes bejegyzés megtekintése
A Csoszon-időszak (1392-1910) konfuciánus ideológiai dominanciáját kevés dolog tudta megtörni, ám vannak erre példák. Ezek közé tartozik Bak Ji-won (1737-1805) tudós munkássága is, aki naplóban írta le utazási élményeit Kínából.
“Egy igazi utazóblogger – a Csoszon-korból” A teljes bejegyzés megtekintése
A Rodong Sinmun huszonnégy év után elismerte, hogy az emberek nem képesek ilyesmire.
“Kim Dzsong Il mégsem tudott teleportálni” A teljes bejegyzés megtekintése
A Koreai-félsziget keleti partjaitól 120 km-re keletre fekvő Ullüngdo (울릉도, 鬱陵島) avagy Ullüng-sziget hírhedt a nehézkes megközelíthetőségéről. 72,5 négyzetkilométeres, vulkanikus eredetű sziget, legmagasabb pontja 984 méter.
“Ullüngdo védelme” A teljes bejegyzés megtekintése, Anders Noren fejlesztésében.
Koreanista 