„Én voltam az utolsó nagykövet, akit a 91 éves veterán tisztségviselő fogadott” – interjú Dr. Csoma Mózessel

2019 jeles év a magyar–dél-koreai kapcsolatok szempontjából, ugyanis harminc évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai viszonyt Dél-Koreával Magyarország – elsőként a keleti blokk szocialista országai közül. A kerek évforduló alkalmából kérdeztük Dr. Csoma Mózest, Magyarország szöuli nagykövetét.

Idén ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Mi volt az elmúlt 30 év legfontosabb mozzanata? Milyen ünnepségekre került sor Dél-Koreában a jeles nap alkalmából?

Mint ismeretes, az 1980-as évek második felében a közép- és kelet-európai régióból Magyarország kezdett először kapcsolatépítésbe a Koreai Köztársasággal, aminek eredményeképpen 1989. február 1-én a térségből mi vettük fel elsőként a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával. A történelmi jelentőségű esemény 30. évfordulójáról természetesen kellőképpen megemlékezünk: januárban a Magyar Állami Operaház vendégszerepelt Taeguban, akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy a Bánk Bán-t mutatták be, ami a magyar függetlenséggel kapcsolatos vonatkozásai miatt különös jelentőségű a koreai függetlenségi harc (a Március Elsejei Mozgalom) 100. évfordulójának időszakában. Több komolyzenei koncertre került már sor, és fog is még sor kerülni elsősorban a Győri Filharmonikusok közreműködésével. Júniusban Magyarország lesz a díszvendég a Szöuli Könyvfesztiválon, munkatársaim hathatós előkészítő tevékenységének köszönhetően több magyar szerző is ki fog utazni a rangos eseményre. Októberben Szöul Város Történeti Múzeumával és a budapesti Hopp Ferenc Múzeummal közösen kiállítást fogunk tartani Dr. Bozóky Dezső (1871–1957) császári és királyi sorhajóorvos amatőr fényképeiből, amelyeket 1908-ban a Szent István hadihajó fedélzetén a Koreai Császárságba (Daehan Cheguk) látogatva készített. Az emlékév megkoronázása pedig a szöuli Magyar Kulturális Intézet megnyitása lesz. A fentiek mellett kiemelkedő figyelmet fordítunk arra, hogy Magyarország szöuli nagykövetsége hangsúlyosabban jelenjen meg a koreai médiában és a közösségi felületeken is. Ezt a célt szolgálta a nagykövetség Facebook oldalának megújítása is…

koreanista CS.M
Hazánk szöuli nagykövete, Dr. Csoma Mózes

Nemrég értesültünk arról, hogy egy régi, Magyarországgal kapcsolatos könyvet talált Dél-Koreában. Megközelítőleg mikori kiadású könyv ez, és mit tudhatunk meg belőle?

A könyv 1908-ban jelent meg „Hyungari aegukcha kalsosa chon” (A magyar hazafi Kossuth története) címmel, ez az első magyar vonatkozású könyv, ami a Koreai-félszigeten megjelent. A könyv létezéséről még egykori tanáromtól, néhai Fendler Károly (1933–2013) Korea-kutató diplomatától hallottam, aki még a KNDK-ban értesült arról, hogy a századforduló idején megjelent egy ilyen kiadvány. Ő ugyanakkor abban a hitben volt, hogy a könyv a történelmi viharok során elveszett. Emiatt nagyon örültem annak, hogy a szöuli Ewha Womans University központi könyvtárának zárolt részlegében sikerült megtalálnom egy példányt belőle, aminek a magyar–koreai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóján külön szimbolikus jelentősége van. A könyv egyébként Liang Qichao kínai reformátor tudós Kossuth Lajosról írt monográfiájának koreai nyelvű fordítása, amelyet Yi Bo-sang koreai műfordító ültetett át koreai nyelvre, minden bizonnyal a reformok és a koreai függetlenségi mozgalom bátorításának céljával…

Milyen téren lehet hazánk előnyösebb, különlegesebb partner Dél-Korea számára a szomszédos országoknál?

Magyarország nagyon hasonlít a Koreai Köztársaságra abból a szempontból, hogy egyik ország sem rendelkezik különösebb természeti erőforrásokkal, így a fejlődéshez az emberi erőforrások szürkeállománya szolgáltathatja a kiindulópontot. A koreaiak tudják, hogy Magyarország egyedülálló módon tizenhárom Nobel-díjassal rendelkezik, illetve nagyszámú kiemelkedő felfedezés és innováció köthető magyar feltalálókhoz. Ennek megfelelően Magyarország és a Magyarországon beruházó koreai vállalatok is érdekeltek abban, hogy a nálunk készülő termékre ne csupán „Made in Hungary”-ként lehessen tekinteni. A célkitűzés az, hogy a termékek minél nagyobb mértékben tartalmazzanak hozzáadott magyar szellemi értéket, tehát inkább „Invented in Hungary”-ként lehessen tekinteni rájuk…

Nemrégiben adta át megbízólevelét a KNDK-ban. Mondana-e pár gondolatot ezzel kapcsolatosan?

A Koreai-félsziget mindkét államáért felelő misszióvezetőként 2019. április 4-én adtam át a megbízólevelemet a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökének, Kim Yong-nam úrnak Phenjanban. Én voltam az utolsó nagykövet, akit a 91 éves veterán tisztségviselő fogadott, a rákövetkező héten ugyanis visszavonult az aktív munkától. Kim Yong-nam korábban a KNDK külügyminisztere volt és járt is Magyarországon. Az átadást követő formális beszélgetésünk során meg is említette a Tokaji bort és a Balatont.
A KNDK és Magyarország 1948 novemberében vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, majd a háborús években Magyarország orvoscsoportok küldésével járult hozzá a sérültek ellátásához és a járványok megfékezéséhez. Szarivon város Népi Kórházában, ahol a mai napig kétnyelvű emlékoszlop őrzi a magyar orvosok munkájának emlékét, az intézmény orvos-igazgatója külön is kiemelte a magyarok egykori segítőkészségét. A kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állásához azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy Magyarország elkötelezett a Koreai-félsziget atomfegyvermentesítése, valamint az északkelet-ázsiai térség békéje és stabilitása mellett.

Említette, hogy hamarosan megnyílik a Magyar Kulturális Intézet Szöulban. Részleteket megtudhatunk-e róla?

Igen, miként a Magyar Közlönyben is megjelent, Magyarország rövidesen kulturális intézetet nyit a dél-koreai fővárosban. Már a helyszín is megvan, amit magam választottam ki: a fiatal korosztályok által kedvelt központi Myeongdong negyedben lesz. Az intézet célja az, hogy a klasszikus „puha diplomácia” eszközeivel járuljon hozzá Magyarország és a magyar kultúra további megismeréséhez. Számos kulturális rendezvényt tervezünk, köztük „Hungaricum Napokat”, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy a koreai látogatók érezzék közelinek magukhoz a magyar kultúrát és a magyar jellegzetességeket. Természetesen figyelmet fordítunk arra is, hogy programjaink során a két távoli nép immár több, mint 120 évre visszavezethető kapcsolattörténete is kellőképpen bemutatásra kerüljön. Mind az archív koreai emlékek Magyarországról, mind az archív magyar megfigyelések a Koreai-félszigetről fontos és feltárandó dokumentumai a két nép egyre közelebbi érintkezésének.

Köszönjük szépen az interjút.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: