Dél-Korea és a középhatalmi diplomácia kérdése

A Koreai Köztársaság jelenleg egyértelműen középhatalomnak tekinti magát a távol-keleti térségben, és a nemzetközi közösségben is ez a döntő konszenzus. De vajon megmutatkozik-e ez a külpolitikában?

Egy ausztrál származású szakértő és professzor, Dr. Jeffrey Robinson szerint a tudományos körökben elterjedt általános meggyőződéssel ellentétben Dél-Korea vezetése nem alkalmaz középhatalmi diplomáciát külpolitikájában.

2017-ben és 2018-ban Mun Dzse In és kormánya a nemzetközi politikában alapvetően a válságkezelésre koncentrált; emiatt az állam sokszor passzív szerepbe, az Amerikai Egyesült Államok és Észak-Korea közötti közvetítő pozícióba szorult, és nem mindig volt képes a saját érdekeit érvényesíteni. Ez inkább a kisállamok külpolitikájára jellemző. A válságkezelés Dr. Robinson szerint egyértelműen sikeres volt, de időközben megérett az igény a változtatásra.

Több lehetséges magyarázat is létezik arra, hogy ez a változás eddig miért nem történt meg. A dél-koreai külügy szigorú intézményi keretei és hierarchiája például nehézkessé tehetik vagy teljesen megakadályozhatják az esetleges újításokat. Továbbá, a középhatalmi diplomácia, bár a politikatudós-szakértő közösségben népszerű témának számít, az egyetemeken nem mindig kap kellő figyelmet.

Források: (X) (X) (X) (X) (X)

Fotó: Reuters

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: