A dél-koreai hadsereg nem hivatalos Facebook-oldalán megjelent egy 20 oldalas dokumentum, angol nyelvű összefoglalással együtt, mely tartalmazza a Honvédelmi Minisztérium 2021 és 2025 közötti középtávú költségvetési és beszerzési tervezetét, mellyel betekintést nyerhetünk a dél-koreai honvédelem jövőjébe.
Az összefoglalás:
Költségvetés:
– Az elkövetkező 5 évben, Dél-Korea 253,29 milliárd dollárt költ majd védelmi kiadásokra.
– Ez átlagosan évi 6,1%-os növekedést jelent.
– A költségvetés 33,3%-a haderőfejlesztésre megy majd (újabb beszerzések és K+F).
– 66,7%-a a meglévő állományfenntartásra (működtetés és szinten tartás).
Főbb szerkezeti változások:
– A Koreai Köztársaság hadereje „emberierő-orientált”-ról „technológia-orientált” harcoló szervezetté válik.
– A személyi állomány 550 000-ről (2020 vége) 500 000-re csökken (2022 végére).
– Hadsereg: 2 hadtestet és 3 gyaloghadosztályt feloszlatnak, de a meglévő egységeket kiegészítik jóval képzettebb altisztekkel (NCO), megnövelt mozgékonysággal és tűzerővel. A gyorsreagálású hadosztályok (신속대응사단) létrehozása enyhíteni fogja a csökkentett személyi állomány okozta hátrányokat.
– Haditengerészet: a haditengerészet légiezrede (wing) és a mobil flottilla (Mobile Task Flotilla) kibővül, haditengerészeti légiparancsnoksággá (Naval Air Command) és mobil flottaparancsnoksággá (Mobile Fleet Command).
– Tengerészgyalogos-hadtest: a tengerészgyalogos légiszázadot (squadron) kibővítik ezreddé (wing).
– Légierő: a felderítőcsoportot kibővítik felderítő ezreddé (wing)
Hírszerzés-megfigyelés-felderítés (ISR) képességfejlesztése:
– Az RQ-4 Global Hawk, műholdak és egyéb felderítő repülőgépek mellett további katonai műholdak, saját gyártású pilótanélküli repülőgépek (UAV) és mikroműholdak lesznek szolgálatba állítva.
– A cél, hogy majdnem valós idejű képi, rádiójeles és elektronikus megfigyelés folyhasson a Koreai-félsziget és a koreai légvédelmi azonosítási zóna fölött (KADIZ).
Rakétás képességfejlesztés:
– Dél-Koreának már több, mint elegendő ballisztikus rakéta és robotrepülőgép (cruise missile, magyar sajtóban sokszor téves fordítással cirkálórakéta) áll rendelkezésére és nemrégiben sikeresen kifejlesztette a világ jelenlegi legnagyobb, hagyományos töltet hordozására alkalmas ballisztikus rakétáját (Hjonmu, vagy elterjedtebb nevén Hyunmoo-4).
– A jelenleginél is pontosabb és pusztítóbb rakétákat fognak beszerezni változatos indítóplatformokra.
Rakétavédelmi képességfejlesztés:
– Kétszeresére növelik a jelenlegi rakétaészlelési képességet korai figyelmeztető radarokkal és AEGIS rakétavédelmi rendszerekkel.
– A rakétaelfogó (interception) képesség is kétszeresére nő, a jelenleg rendelkezésre álló elfogórakéták számát háromszorosára növelik KM-SAM Block-II (vagy Csholme/Cheolmae, azaz Vasököl) és későbbiekben a még fejlesztés alatt álló, 2023-ra ígért L-SAM rakétavédelmi rendszerrel.
– Az észak-koreai nagy hatótávolságú tüzérség (long-range artillery) elleni koreai „Vaskupola” kifejlesztése hamarosan megkezdődik.
Szárazföldi képességfejlesztés:
– megnövelt hálózatközpontú harcképesség TICN (Tactical Information Communication Network) és további műholdak révén.
– a gyalogság védett mobilitásának fejlesztése kerekes páncélozott szállító harcjárművek (APC) szolgálatba állításával.
– A K9 önjáró löveg további automatizálása, az 5 fős személyzet 3 fősre csökkentése érdekében (K9A2 és további verziók).
Haditengerészeti képességfejlesztés:
– Könnyű repülőgép-hordozó beszerzése 2021-től megkezdődik.
– A könnyű repülőgéphordozó (30 000 tonna üres súly) STOVL (rövid kifutásra és függőleges felszállásra alkalmas) sugárhajtású vadászrepülőgépeket fog hordozni és a mobil flotta (해상기동부대) zászlóshajójaként szolgál majd.
– A hajózási útvonalak és a tengerentúli koreai érdekek védelme érdekében a mobil flottát megerősítik további AEGIS-szel felszerelt rombolók beszerzésével (KDX-III Batch-II) és KDDX-osztályú koreai gyártmányú rombolókkal.
– 3000 tonnás támadó tengeralattjárók (KSS-III Batch-I) mellett új, megnövelt fegyverzettel és tűrőképességgel bíró 3600 és 4000 tonnás tengeralattjárók épülnek (KSS-III Batch-II/III).
– A 24 órás tengeri megfigyelés lefedettsége másfélszeresére nő.
– A tengerészgyalogos hadtest folytatja új többcélú helikopterek, támadó helikopterek és gyors partraszállító hajók és KAAV-II kétéltű rohamjárművek beszerzését.
Légi és űrhadviselési képességfejlesztés:
– A KF-16 és F-15K vadászrepülők AESA radarral lesznek felszerelve és minden F-35A működőképes lesz.
– A KF-X program folytatódik, és ehhez nagy hatótávú légi indítású robotrepülőgépeket és hajóromboló rakétákat fejlesztenek majd.
– További nehéz szállítórepülőgépeket szereznek be HADR (High Availability Disaster Recovery) és légi szállítási küldetésekre.
-Saját gyártású nagyhatótávú radarokkal váltják le a jelenlegi, KADIZ-t figyelő külföldi modelleket.
– További légtérellenőrző repülőgépeket (AEW&C) is beszereznek.
– Beszereznek további JSTARS-szal egyenrangú csapásrávezető repülőgépet is.
– További műholdakat lőnek fel és megkezdődik a szilárd hajtóanyagú rakéták fejlesztése a módosított amerikai-dél-koreai egyezmény jóvoltából.
Pilótanélküli hadviselés:
– változatos szárazföldi, légi és vízalatti pilótanélküli járművek fejlesztése folytatódik.
Terrorelhárítási képesség fejlesztése:
– megnövelt vegyi, biológiai, sugárvédelmi és nukleáris (CBRN), drónelhárító, katasztrófavédelmi, tengerentúli képességfejlesztés.
Egyéb beszerzési programok:
– mikroméretű szintetikus apertúrájú rádiólokátoros műholdak (2020 vége)
– Koreai GPS (2030 közepe)
– L-SAM gyártás
– jövőbeni gyalogsági felszerelésgyártás
– további gyors harctámogató hajó (AOE-II; további Soyang-osztályú AOE építése)
– Különleges műveleti helikopter (MH-47)
– Lopakodó UAV (Kaori-X)
Míg Dél-Korea főleg amerikai és egyéb külföldi fegyverekkel látta el magát a koreai háború után, saját katonai fejlesztésekbe kezdett a 60-as években. Az 1987-es K1 harckocsi még az amerikai Abramson alapszik, végül a 2000-es évektől kezdve gyökeresen új, saját fejlesztésű harcjárművek és eszközök fejlesztésébe kezdett. 2010-től kezdve jelentős a külföldi fegyverexport is. A K9 önjáró löveget rendszeresítette például India, Finnország és Norvégia is.
A rapid fejlesztés titka talán az lehet, hogy sok országgal ellentétben a védelmi ipar nagyrészt az óriási családi alapú nagyvállalatok, a csebolok kezében van. Példaként az Öböl-háborúban és az afgán konfliktusban is szolgálatot teljesítő K2-es géppuskát ugyanaz a Daewoo gyártotta, mely itthon főleg a tévéiről és autóiról ismert.
Összefoglalásként elmondható, hogy Dél-Korea lassan de biztosan a csendes-óceáni térség egyik legmodernebb, ha nem is a legnagyobb, de mindenképpen számottevő haderejévé válik.
Forrás: Republic of Korea Armed Forces
