A dél-koreai-amerikai, rakétákra vonatkozó irányelv módosításával a szilárd üzemanyag felhasználására vonatkozó korlát is elhárult a dél-koreai űrrakéta útjából, ez pedig felvetette azt a kérdést, hogyan lehetne ezt a lehetőséget katonai célra is felhasználni.
„A rakétákra vonatkozó irányelv módosításával az űrrakétákkal bármikor, bárhol, saját szükségleteink szerint, saját erőből képesek leszünk fellőni katonai megfigyelő műholdakat alacsony pályára (500-2000 km)” – magyarázta a Kék Ház.
Katonai szakértők becslése szerint ezzel a módosítással, a nagyméretű rakétahajtóművek kifejlesztésével lerakták a katonai megfigyelő műholdak könnyű fellövési lehetőségének és a szilárd hajtóanyagú, közép és nagyhatótávú rakéták fejlesztési lehetőségének alapját.
Eddig ugyanis az irányelv miatt a koreai fejlesztésű rakétáknál nem alkalmazhattak szilárd hajtóanyagot, csak folyékonyat.
A szilárd hajtóanyagú rakéták szerkezete egyszerűbb a folyékony hajtóanyagúakénál, és a költségei is 1/10-ét sem haladják meg azoknak. 200-300 km-es alacsony pályájú műholdak esetében hasznosabb a szilárd hajtóanyag.
Ezzel szemben a folyékony hajtóanyagú rendszerek tartálya és a különálló égéskamra, az oda hajtóanyagot továbbító pumpa és az egyéb alkatrészekből álló szerkezet nagyon komplikált. További hátránya, hogy a mérgező oxidálószer használata miatt a motor és az üzemanyagtartály korrodálódik. Emiatt a folyékony üzemanyag betöltését követően nem sokkal fel kell lőni a rakétát.
Nagyobb műhold fellövése estén 4 rakétát szerelnek össze, ezek egyidejű begyújtása pedig magas szintű technika, de szilárd hajtóanyagú rakéták esetén jóval könnyebb.
A Honvédelmi Minisztérium 2023-ig 5 megfigyelő műholdat tervez üzembe helyezni. 425 vállalat 1 billió 221 milliárd 400 millió wonos (kb. 301 milliárd 46 millió forint) befektetéssel állja a képalkotó radarral, elektrooptikával, infravörös radarral és egyebekkel felszerelt 5 darab műhold működési költségeit.
Július 21-én, a SpaceX amerikai űrvállalat egy Falcon 9 rakétán fellőtte a dél-koreai hadsereg első, Anasis 2 nevű katonai kommunikációs műholdját, most pedig megfigyelő műholdakkal bővítenék a dél-koreai hadsereg operatív hatáskörét.
A Honvédelmi Tudományos Kutatóközpont (국방과학연구소, Agency for Defense Development) kisméretű, kocka alakú műholdak biztosítására dolgozott ki tervet.
Néhány tucat, nagy teljesítményű megfigyelőeszközökkel együtt nagyjából 1,3 kg tömegű kockaműholddal Észak-Korea egész területét gondosan meg lehetne figyelni.
Csang Jong Gün, a Repülési- és Űrhajózási Egyetem professzora szerint, Dél-Korea képessé vált a Hjonmu (현무, vagy ismertebb angolos nevén Hyunmoo)-féle ballisztikus rakétákon használt szilárd hajtóanyagú rakétahajtóműveknél is nagyobb rakétahajtóművek előállítására, és az egyedülálló megfigyelőműholdak fellövésére szolgáló nagyméretű, szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű kifejlesztésének feltételei is teljesültek.
A szilárd hajtóanyag alkalmazhatóságával megnyílt az út a közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése előtt is.
Természetesen ez a rakétákra vonatkozó irányelv-módosítás nem a katonai, hanem a civil felhasználást érinti, azonban az űrrakéták (koreai terminológia 우주발사체) és a hadi felhasználású rakéták (koreai term. 미사일) technológiája azonos, ezért hadászati célokra is alkalmazható, ha a feltételek lehetővé teszik.
A dél-koreai hadsereg szilárd hajtóanyaggal állította szolgálatba a Hjonmu-2A (hatótáv 300km), Hjonmu-2B (500km), Hjonmu-2C (800 km) ballisztikus rakétáit. A legújabb fejlesztésú, 2 tonnás robbanófej hordozására képes rakétaszörny, a Hjonmu-4C is szilárd hajtóanyagú.
A rakétákra vonatkozó irányelv miatt a hatótáv 800 km-ben van korlátozva, de technológiailag lehetséges ennél nagyobb hatótávú rakétákat készíteni.
A nemrégiben szolgálatba állított robotrepülőgép (sajtóban elterjedt, téves magyar megnevezéssel cirkálórakéta), a Hjonmu-3 (1000 km) folyékony hajtóanyagú.
A szilárd hajtóanyagú rakéták az 1-2 órás üzemanyag-feltöltési időt igénylő folyékony hajtóanyagú rakétákkal szemben nem igényelnek feltöltési időt, így gyorsan indíthatóak. Emiatt ideálisabb a hadászati célú felhasználás.
A Koreai-félsziget földrajzi adottságai miatt egy 800 km hatótávú rakétával Észak-Korea teljes területére csapást lehet mérni. A 800 km-nél nagyobb hatótávúak már képesek Észak-Koreán túl Kínát és Oroszországot is elérni.
Emiatt ezen környező országok érzékenyen reagálhatnak az ilyen hírekre, és a saját rakétarendszereiket fejlesztik.
Kína és Oroszország az elmúlt 8 hónapban olyan interkontinentális ballisztikus rakétákat fejleszt, melyek képesek 16 darab, leválasztható, önállóan célra irányítható nukleáris robbanófej (MIRV) hordozására. Emellett vannak közepes hatótávolságú és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétáik is, de fejlesztenek következő generációs fegyvernek számító hiperszonikus (hangsebességnél gyorsabb) rakétákat is.
Forrás: YonhapNews
One thought on “Dél-Korea saját űrrakétát fejleszt”