A Csoszon-időszak (1392-1910) konfuciánus ideológiai dominanciáját kevés dolog tudta megtörni, ám vannak erre példák. Ezek közé tartozik Bak Ji-won (1737-1805) tudós munkássága is, aki naplóban írta le utazási élményeit Kínából.
A „Jehol Napló” (Jehol: Kína egyik korábbi északkeleti provinciája) pontosan bemutatja, hogy Bak Ji-Won egy olyan tudós volt, aki kreatívan, nyitottan és pragmatikusan állt hozzá a világ kérdéseihez. Ez azért is meglepő, mert öt hónapos utazására 1780-ban került sor, mely során az államvezetés küldöttséggel tisztelgett a kínai császár, Csien-lung (Qianlong) 70. születésnapja alkalmából. Ekkoriban Csoszon továbbra is meglehetősen negatívan szemlélte az 1644-ben megalapított Csing-dinasztia működését, ugyanis a mandzsuk által létrehozott állam szerintük barbár volt, így az értékes kínai hagyományok őrzői is csak a koreaiak maradtak.
Bak ezzel szemben művében pozitívan értékeli a kínai szokásokat, illetve beszámol arról, hogy milyen dolgokat tanult öt hónapos külföldön való tartózkodása során.
Az akkoriban 44 éves tudós számos eseményt részletez naplójában, többek között azt is, hogy miként történt a határátlépés. Hivatalos dokumentumok hiányában a határőrök az adott személy nevét, címét és magasságát is feljegyezték, ahogy azt is, hogy volt-e az arcukon valamilyen megkülönböztető jel. Sőt, arról is leírás készült, hogy milyen színű az adott utazó lovának színe.
A határátlépést követően Bak észrevette, hogyan is néz ki a kínai határváros. Bár mindenki azt mondta neki, hogy egy marginalizált, szegény városról van szó, valójában tiszta és nagyon fejlett volt.
Bak ekkor azon kezdett el gondolkodni, hogy milyen pompásak lehetnek az igazán gazdag városok, ha egy határmenti település ennyire különbözik Csoszontól. Épp emiatt jutott arra a következtetésre öt hónapos utazása végén, hogy Csoszonnak más politikát kell folytatnia, többek között a Csing-dinasztiával való szorosabb kereskedelmi partnerségen keresztül.
Bak gondolatai persze nem részesültek túlzottan pozitív fogadtatásban, ugyanis nem egyeztek meg a hivatalos ideológiával, mely a materializmus önzősége helyett a morális alapokon való államvezetést pártolta. Az úgynevezett csoszoni remetekirályság idővel persze véget ért, így többek között Bak azon ötlete is megvalósult, hogy jelentősen nagyobb kereskedelemre van szükség a többi országgal. Ez azonban sajnálatos módon a 19. század végén további bizonytalanságot eredményezett az országban, ahogy a jólét javulása sem volt számottevő, így végül Korea függetlenségét is elvesztette…legalábbis egy ideig.
Forrás: Korea Times
