A 2020-as nemzetgyűlési választások tanulságai

A kormánypárt még tovább erősödött, a rebrandingen átesett ellenzék középszerű teljesítményt mutatott. Dél-Korea választott: összefoglaló.

A jelenlegi elnök, Mun Dzse In (문재인) hónapok óta gyengülő támogatottsága az ellenzéki politikusok által keményen kritizált járványellenes intézkedések ellenére is 60% feletti volt a teljes népesség egyötödét kitevő Szöulban, általánosságban véve pedig a megkérdezettek 56%-a értékeli pozitívan az elnök politikáját.

2018. februárban An Cshol Szu (안철수) és Ju Szüng Min (유승민) centrista-jobbközép koalíciójából létrejött az Igaz Jövő Párt (바른미래당), amely alig két évnyi fennállást maga mögött tudva feloszlott és elemeire bomlott szét. Az An Cshol Szuhoz húzó, inkább centrista vonalat követő párttagok újraalapították a korábban megszűnt Polgári Pártot (국민의당) egy részük pedig létrehozta a Népjólét Pártot (민생당), míg a megmaradt konzervatív politikusok a Szabad Korea Pártból (자유한국당) és több kisebb, hasonlóan konzervatív politikai szervezetből frissen alakított Jövő Egységpártban (미래통합당) találták meg új helyüket.

A rebranding egy általános jelenség Dél-Koreában, ahol egyébként is egy-két évente születnek és szűnnek meg pártok, mégis egy felet, a liberális kormánypártot ezúttal elkerülte ez. Leggyakrabban az új név, színséma és logó egy új arccal is jár, de tekintve, hogy a Demokratikus Összefogás Pártját (더불어민주당) 2018 óta változatlanul I He Cshan (이해찬) vezeti, egyik sem valósult meg. Ami azt illeti, a mostani választás különbözött a korábbiaktól abból a szempontból, hogy az arccsere a legtöbb pártot elkerülte: a szociáldemokrata Igazság Párt (정의당) vezetője változatlanul Sim Szang Dzsong (심상정), az új konzervatív koalíciót is korábbi miniszterelnök, Hvang Gjo An (황교안) képviselte.

hwangkyoahn
Hvang Gjo An. Via Hankyoreh

Újdonságot jelentett továbbá ezen a választáson, hogy megjelentek az öccspártok, amelyek a nagy pártok kistestvéreinek tekinthetők, és mind névben, mind ideológiában, mind színsémában nagyon hasonlóak a nagyobbakhoz, így nem meglepő, hogy a liberális, kék színű Demokratikus Összefogás koalíciós partnere a szintén liberális és kék színt viselő Polgári Összefogás Pártja (더불어시민당) lett, míg a korábban vörös, ezúttal rózsaszínbe öltözött Jövő Egységpárt is a szintén konzervatív és azonos színű Jövő Korea Pártot tudhatja partnerének. Utóbbi neve kapcsán megjegyzendő, hogy a párt eredeti neve – mivel az egyes pártok által elnyert szavazatok aránya szerint kiosztott ún. arányos képviselői helyekért indul – Arányos Szabad Korea Párt (비례자유한국당) lett volna, azonban a dél-koreai Nemzeti Választási Bizottság megtagadta, hogy pártok az „arányos” (비례) előtagot használják, így egy arra kiejtésben hasonlító másik szó, a „jövő” (미래) használata mellett döntöttek.

A kampány alatt ellenzéki részről főként a kormánypárt politikusainak tulajdonított kijelentéseket érték kritikák, mint például I He Cshan pártelnök megnyilvánulását, amelyben a délkeleti Puszant (부산) „vacak”-nak nevezte, illetve To Dzsong Hvan (도종환) korábbi kultuszminiszter állítását, miszerint Dél-Korea több rakétát lő ki, mint Észak. Ezutóbbi miatt Csong U Thek (정우택) konzervatív képviselő úgy vélekedett, To kijelentése olyan, mintha az észak-koreai Népi Fegyveres Erők Minisztériumának (인민무력부) szóvivője nyilatkozott volna.

A dél-koreai politikában hagyományosan jelenlévő kelet-nyugat ellentét (a keleti tartományok inkább konzervatívak, a nyugati tartományok inkább liberálisok) idén is érzékelhető volt a választás eredménye szempontjából. A liberálisok eddigi legnagyobb győzelmüket aratták a Nemzetgyűlésben, ahol Demokratikus Összefogás Pártja és a Polgári Összefogás Pártja közösen 180 mandátumra, a helyek 60%-ára tett szert. A Jövő Egységpárt és a Jövő Korea Párt által közösen képviselt konzervatív ellenzék viszont csak 103 mandátumot tudott megszerezni, ami alig egy százalékkal több mint a megszerezhető helyek harmada. A rózsaszín konzervatív koalíció tagjaként jutott be The Jong Ho (태영호) észak-koreai disszidens, Észak-Korea korábbi londoni nagykövete is. Az Igazság Párt helyzete hat mandátummal változatlan maradt, a Polgári Párt és a Nyílt Demokrata Párt egyaránt három-három mandátumot kapott. A Népjólét Párt (민생당) nem jutott székhez.

A 2020-as dél-koreai nemzetgyűlési választások legfőbb tanulsága az, hogy járvány idején is lehet magas részvételt elérni testhőmérsékletmérők illetve kézfertőtlenítőszerek segítségével. A konzervatívok immáron sorozatban negyedszerre szenvedtek vereséget, mégis egyes, kisebb sikert hozott a választás, például Degu (대구) városát teljes egészében visszaszerezték, miután idén a konzervatív jelölt nyert a korábbi, egyetlen liberális helyi képviselő, Kim Bu Gjom (김부겸) ellen a város Szuszong (수성) nevű kerületében. Kim később úgy nyilatkozott a veresége kapcsán, hogy „a földműves nem hibáztatja a szántóföldjét”.

Bár a konzervatívok „happy pink” névre keresztelt színsémával ellátott arculata új, régi arcokkal nehezen fogják tudni megszólítani a 2016 után szétszéledt szavazótábort. A felemásra sikerült arculatváltást az is jól szemlélteti, hogy a honlapjuk címét legalább 3 éve nem frissítették, hiszen a 2017-ben megszűnt Új Világ Párt (새누리당) nevét viseli. Mun hónapokig gyenge, ám a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására mégis erősödő támogatottsága pedig azt mutatja, hogy az elnök intézkedései a konzervatív ellenzék kritikái ellenére megnyerik a dél-koreai embereket, akik továbbra is bizalmat szavaznak az államfő pártjának.

Források: Sisaweek, Yonhap News 1 2, Hankyoreh, MBC News.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: