A Koreanista bemutatja második hosszabb tanulmányát, mely keretén belül Pak Gün Hje (Park Geun-hye), az első dél-koreai női elnök politikai pályafutása és bukása kerül bemutatásra.
Bevezetés
2012 decemberében megválasztották Pak Gün Hjét a Koreai Köztársaság első női elnökévé. Sokat nyomott a latban, hogy Pak Csong Hi (Park Chung-hee) tisztelői egyfajta „jogutódként” tekintettek a néhai tábornok-elnök lányára.
2014. április 16-án, alig egy évvel Pak Gün Hje beiktatása után elsüllyedt a Szevol nevű komp, fedélzetén túlnyomórészt iskoláskorú gyermekekkel. A túlélők kimentésére irányuló expedíció ügyetlenkedések közepette indulhatott csak meg, az elnöknő pedig órákig nem volt elérhető. Bár több miniszterét is leváltotta, nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni tevékenységével. Az elkövetkezendő években sorra napvilágot láttak olyan korrupciós ügyek, amelyeknél a szálak az elnöknőhöz vezettek. Nyilvánvalóvá vált továbbá az is, hogy barátnője, Cshve Szun Sil komoly befolyással bír felette, így például hozzáféréssel rendelkezett a beszédeihez.
2016 őszén utcára vonultak a dél-koreaiak és állandó tüntetések vették kezdetét, amelyek az elnöknő bizalmatlansági indítvánnyal való eltávolításához vezettek. Dolgozatom célja, hogy bemutassa Pak Gün Hje politikai pályafutását és bukását.
Az édesapa árnyékában
Pak Gün Hje (Park Geun-hye; 박근혜, 朴槿惠) 1952. február 2-án született Teguban (Daegu; 대구, 大邱) Pak Csong Hi (Park Chung-hee; 박정희, 朴正熙) és Juk Jong Szu (Yuk Yeong-su; 육영수, 陸英修) első közös gyermekeként. Édesapja 1961. május 16-án katonai államcsíny révén hatalomra került, így Pak családjával beköltözött a Kék Házba (Cheongwadae; 청와대, 靑瓦臺), a mindenkori dél-koreai elnök rezidenciájába.
1970-ben végzett a Szongsim Leánygimnáziumban (Seongsim yeoja godeung hakgyo; 성심여자고등학교, 聖心女子高等學校), ezután pedig a Szogang Egyetemen (Seogang daehakgyo; 서강대학교, 西江大學校) hallgatott elektronikát, amiből négy évvel később diplomát szerzett. (Kim, 2012)
1974. augusztus 15-én Mun Sze Gvang (Mun Se-gwang; 문세광, 文世光), egy japán születésű Észak-Korea-szimpatizáns tüzet nyitott az elnöki párra, és bár a merénylet eredeti célpontja maga az elnök volt, csak az elnök felesége, Juk Jong Szu és egy nézőtéren álló gimnazista halt meg a fegyveres összecsapásban. Mun Sze Gvangot még azon év december 20-án felakasztották.
Pak Gün Hje 22 évesen az ország first ladyje lett, így öt éven át rendszeresen elkísérte édesapját a protokolleseményekre, illetve a külföldi látogatásokra. 1979. október 26-án Kim Dzse Gju (Kim Jae-gyu; 김재규, 金載圭), a Központi Hírszerző Iroda (Jungang jeongbobu; 중앙정보부, 中央情報部) vezetője egy vacsora alkalmával meggyilkolta édesapját, ezután Pak Gün Hje elhagyta a Kék Házat, és saját bevallása szerint átlagos életet élt, visszavonulva a nyilvánosságtól. (Hancocks, 2017.03.09)
Pak csak az 1990-es évek végén, az ázsiai gazdasági válság hatására tért vissza a politikához. 1998-ban a konzervatív Egy Ország Párt (Hannaradang; 한나라당, 한나라黨) képviselőjeként a Nemzetgyűlés (Gukhoe; 국회, 國會) tagja, illetve a párt alelnöke lett, ezt a szerepkört 2002-ig látta el. (Kim, 2012) 2002 májusában meghívás útján Észak-Koreába látogatott, ahol találkozott Kim Dzsong Il (Kim Jong-il; 김정일, 金正日) észak-koreai vezetővel, akivel tárgyalásokat folytatott. (Lee, 2013.01.02)
Pak Gün Hje 2011 végén a párt vezetője lett, ami 2012. február 2-án felvette az Új Világ Párt (Saenuridang; 새누리당, 새누리黨) nevet, illetve ekkor cserélték le az addig hagyományosnak számító kék színt pirosra. (Jun, 2012.12.17) Pak 2012 őszén megnyerte az elnökválasztást Mun Dzse In (Moon Jae-in; 문재인, 文在寅) demokrata jelölttel szemben, és a Koreai Köztársaság első női elnöke lett.
Pak Gün Hje elnöksége
2013 februárjában beiktatták Pak Gün Hjét. Az új elnök első intézkedése a kampány ideje alatt gyakran hangoztatott kormányzati átstrukturálás volt: a Koreai-félsziget újraegyesítése és Korea jövőjének előkészítése céljából külön minisztériumok jöttek létre a tudomány, a jövőtervezés és az információ- és kommunikáció-technológia kutatására. (Lee, 2013.03.22)
2013 márciusában, válaszul az ENSZ szankcióinak megszavazására Észak-Korea bejelentette, hogy az 1953-ban aláírt fegyverszüneti egyezményben foglaltakat nem tekinti érvényesnek a továbbiakban, illetve megszakítja a két Korea közti forródrótot. (Swenson-Wright, 2013.03.08) Még abban a hónapban ismeretlen tettesek megbénították számos dél-koreai pénzintézet számítógépes hálózatát. (Choe, 2013.03.21) Egy hónappal később a dél-koreai kormány azt állította, hogy a támadást Észak-Korea hajtotta végre, de ezt Phenjan tagadta. Észak-Korea április 8-án bejelentette, hogy blokád alá veszi a Keszongi Ipari Parkot (Gaeseong gongeop jigu; 개성공업지구, 開城工業地區), és leállítja a termelést. (Jang, 2013.04.08)
2013 májusában Pak első külföldi útja az Amerikai Egyesült Államokba vezetett, ahol találkozott Barack Obama amerikai elnökkel. Az évente megrendezett amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat, a Key Resolve után Észak-Korea propagandahadjáratba kezdett Pak Gün Hje személye ellen, ami egy gyökeres fordulat volt a korábbi, 2000-es évek elején ápolt szimpátiával szemben. Egy hónappal később a dél-koreai elnök Hszi Csin-ping (Xi Jinping, 习近平) kínai vezetővel is találkozott.
2014. április 16-án elsüllyedt a Szevol (Sewol; 세월, 世越) nevű komp, fedélzetén 476 utassal, túlnyomórészt középiskolás diákokkal. Az elnöknő a katasztrófa ideje alatt hét órán keresztül nem volt elérhető, és később sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani ez idő alatti tevékenységét. Annyi bizonyos, hogy gyenge egészségi állapota miatt otthon maradt, de egyéb információk híján csak annyi ismert, hogy két látogatója volt a komp süllyedése közben: egy ápoló és egy fodrász. (Ock, 2017.01.10)
A megkésett mentőakció következtében elszenvedett presztízs- és bizalomvesztés után Dél-Korea belső politikai konfliktusaira is fény derült. 2014-ben 12 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy dél-koreai parlamenti képviselőt, I Szok Git (Lee Seok-gi; 이석기, 李石基), amiért a vád szerint 130 fős, Észak[-Korea]-párti csoportjával a dél-koreai infrastruktúra szabotálását és egy fegyveres felkelés kirobbantását helyezték kilátásba arra az esetre, ha súlyosbodna a konfliktus a két Korea között. (Kwon, 2014.02.17) 2014 decemberében a dél-koreai kormány kezdeményezésére betiltották I Szok Gi pártját, az Egyesült Haladás Pártot (Tonghap Jinbodang; 통합진보당, 統合進步黨). Évtizedek óta először került sor politikai párt betiltására Dél-Koreában. (BBC, 2014.12.19)
A politikai konfliktusok a szólásszabadság területén is tetten érhetők voltak: napvilágot látott, hogy a Pak-kormány egy több mint 9400 főt tartalmazó „feketelistát” állított össze olyan művészekből, akik köztudottan kormányellenesek, támogatták Mun Dzse In kampányát 2012-ben, vagy kritizálták a kormányt a korábban említett Szevol komp késve megindított mentőakciója miatt. (Volodzko, 2017.03.04) A dél-koreai Legfőbb Ügyészség (Geomchalcheong; 검찰청, 檢察廳) egy japán riportert hét év börtönbüntetésre akart ítélni rágalmazás miatt, amiért azt állította: az elnöknő a tragédia napján az ismeretlen hét órát „egy férfi társaságában töltötte”. A japán–dél-koreai kapcsolatok mélypontra zuhantak, a riportert később, 2015 decemberében felmentették. (Kirk, 2015.12.20)
2016-ban az Egyesült Államok és Dél-Korea megállapodott a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétaelhárító rendszer telepítésében az észak-koreai fenyegetés elhárítása érdekében. Bár Kína tiltakozását fejezte ki az üggyel kapcsolatban, mivel az elhárító hatótávolsága kínai területre is elérhet, így az stratégiai kockázatot jelent, Pak Gün Hje védelmébe vette a rendszer telepítését. (AFP, 2016.08.15) A kínai lakosság válaszul bojkottálta a dél-koreai termékeket, a két állam kapcsolata pedig egy évig meglehetősen fagyos volt. (Huang, 2017.12.21)
A bizalmatlansági indítvány és a bukás
2016. október 17-én tüntetés robbant ki az Ewha Női Egyetem (Ihwa yeoja daehakgyo; 이화여자대학교, 梨花女子大學校) épülete előtt, miután kitudódott, hogy Cshve Szun Sil lánya, Csong Ju Ra (Chung Yoo-ra; 정유라, 鄭維羅) szabályellenesen iratkozott be az egyetemre, ahol megkülönböztetett bánásmódban részesítették, illetve beadandóit és vizsgáit mások írták meg helyette. (Ock, 2016.11.18) Bár Csong jogviszonyát az oktatási minisztérium azonnal megszüntette, a demonstráció nagy médiavisszhangot keltett és az ország figyelmét a korrupciós problémákra irányította. Egy héttel később a JTBC (Joongang Tongyang Broadcasting Company) felfedte, hogy a kormányban hivatalosan semmilyen szerepkört be nem töltő Cshve Szun Sil táblagépén titkos dokumentumokat találtak, többek közt Pak Gün Hje beszédjeinek piszkozatait. Egy nappal később Pak Gün Hje nyilvánosan bocsánatot kért, és elismerte, hogy Cshvevel közeli kapcsolatot ápol. (Harris, 2017.03.09)
Az elnöknő bocsánatkérését követően a kormányellenes légkör még erőteljesebbé vált, így október utolsó napjaiban sor került az első, nagy tömegeket megmozgató tüntetésre. 2016. november elsején Cshve Szun Silt letartóztatták, egy héttel később pedig megindult a nyomozás a vádakkal hírbe hozott mamutcégek vezetőségével szemben, december elején televízióban közvetítették a legnagyobb dél-koreai vállalatok vezetőinek kihallgatását. Ilyen jellegű eseményre addig még nem került sor. Bár 2016. november 29-án Pak jelezte, hogy készen áll a lemondásra, az ellenzék ezt taktikázásnak bélyegezte, így az elnök ellen a Nemzetgyűlés bizalmatlansági indítványt nyújtott be. December 9-én a törvényhozók többsége megszavazta az indítványt, így az elnöki jogkör ideiglenesen Hvang Gjo An (Hwang Kyo-ahn; 황교안, 黃敎安) miniszterelnökre szállt át. (Park, 2017.03.30)
A Nemzetgyűlés szavazását követően az Alkotmánybíróság (Heonbeop jaepanso; 헌법재판소, 憲法裁判所) 90 napot kapott a bizalmatlansági indítvány jogerőre emelésére. 2017. március 10-én az indítvány érvényesnek szavaztatott, és Pak Gün Hje lett az első olyan dél-koreai elnök, akit sikeresen elmozdítottak hivatalából ilyen eljárás keretében. 2004-ben hasonló módon próbálták meg No Mu Hjon (Roh Moo-hyun; 노무현, 盧武鉉) egykori dél-koreai elnököt is leváltani – ekkor illegális választási kampány gyanúja miatt kezdődött meg a bizalmatlansági indítvány, 193 igen és 2 nem szavazat mellett. No elnök azonban sikeresen tisztázta magát a vádak alól, így az Alkotmánybíróság döntését követően hivatalában maradhatott. (Kim, 2016.12.08)
Irodalomjegyzék
- AFP, 2016.08.15. South Korean President Park Geun-hye defends THAAD and urges Pyongyang to abandon nuclear programme. [Online] Available at: https://www.scmp.com/news/asia/east-asia/article/2004072/south-korean-president-park-geun-hye-defends-thaad-and-urges [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- BBC, 2014.12.19. South Korea court bans ‘pro-North’ political party. [Online] Available at: https://www.bbc.com/news/world-asia-30544469 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Choe, S.-h., 2013.03.21. Computer Networks in South Korea Are Paralyzed in Cyberattacks. [Online] Available at: https://www.nytimes.com/2013/03/21/world/asia/south-korea-computer-network-crashes.html [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Hancocks, P., 2017.03.09. Park Geun-hye: Downfall of South Korea’s political princess. [Online] Available at: https://edition.cnn.com/2017/03/09/asia/south-korea-park-geun-hye-profile/index.html [Hozzáférés dátuma: 2019.04.01].
- Harris, B., 2017.03.09. Timeline: downfall of Park Geun-hye. [Online] Available at: https://www.ft.com/content/9e5b361e-bde8-11e6-8b45-b8b81dd5d080 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.04].
- Huang, E., 2017.12.21. China inflicted a world of pain on South Korea in 2017. [Online] Available at: https://qz.com/1149663/china-south-korea-relations-in-2017-thaad-backlash-and-the-effect-on-tourism/ [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Jang, Y.-h., 2013.04.08. Buk, Gaeseong gongdan jamjeongjungdan seon-eon…gadong 9nyeonman choedaewigi (北, 개성공단 잠정중단 선언…가동 9년만 최대위기). [Online] Available at: https://www.yna.co.kr/view/AKR20130408183052014 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Jun, J.-h., 2012.12.17. Which color will shine?. [Online] Available at: http://www.koreatimes.co.kr/www/news/nation/2015/03/608_127078.html [Hozzáférés dátuma: 2019.04.01].
- Kim, B.-w., 2012. Chagi daetongryeong wae Park Geun-hyeinga? (차기대통령 왜 박근혜인가?). Seoul, Mapo-gu: Tarae Pub.
- Kim, D.-s., 2016.12.08. Revisiting Roh Moo-hyun impeachment. [Online] Available at: http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20161208000727 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Kirk, D., 2015.12.20. South Korea’s Press Freedom Gets a Reprieve. [Online] Available at: https://www.wsj.com/articles/south-koreas-press-freedom-gets-a-reprieve-1450634887 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Kwon, K.-j., 2014.02.17. South Korean lawmaker Lee Seok-ki jailed for plotting armed rebellion. [Online] Available at: https://edition.cnn.com/2014/02/17/world/asia/south-korea-lee-rebellion-plot-conviction/index.html [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Lee, Y.-j., 2013.01.02. Park and Kim may be able to build on history. [Online] Available at: http://koreajoongangdaily.joins.com/news/article/article.aspx?aid=2964826 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.01].
- Lee, Y., 2013.03.22. Park Geun-hye jeongbu ’17bu 3cheo 17cheong’euro jojikgaepyeon wanryo (박근혜 정부 ’17부 3처 17청’으로 조직개편 완료). [Online] Available at: https://www.yna.co.kr/view/AKR20130322187700004 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Ock, H.-j., 2016.11.18. Chung illegally admitted to Ewha: ministry. [Online] Available at: http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20161118000735 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Ock, H.-j., 2017.01.10. Court dismisses Park’s explanation on missing 7 hours as ‘insufficient’. [Online] Available at: http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20170110000815 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Park, J.-m., 2017.03.30. Timeline: South Korea’s impeached President Park Geun-hye. [Online] Available at: https://www.reuters.com/article/us-southkorea-politics-timeline/timeline-south-koreas-impeached-president-park-geun-hye-idUSKBN1710MC [Hozzáférés dátuma: 2019.04.04].
- Swenson-Wright, J., 2013.03.08. North Korea ends peace pacts with South. [Online] Available at: https://www.bbc.com/news/world-asia-21709917 [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
- Volodzko, D. J., 2017.03.04. What a nude painting of Park and an awkwardly placed THAAD missile says about Korean politics. [Online] Available at: https://www.scmp.com/week-asia/politics/article/2075425/what-nude-painting-park-and-awkwardly-placed-thaad-missile-says [Hozzáférés dátuma: 2019.04.07].
Szia, sajnálom, én egészen másképpen gondolom, ennek az asszonynak a történetét. pl.
1.
A Sewol tragédiáját követtem élőben, /helyszíni streem angol nyelven /,
az ő szerepét ebben is másképpen ítélem meg,
hiszen másnap már ott volt a tengerparton, több napig, tájékozódott, és utána, folyamatosan meghallgatta, a hozzátartozókat, valamint igyekezett mindent elmagyarázni, amit a mérnök szakértőktől megtudott.
Láttam, hogy senki nem támadja, /szavakban/, pedig érthető módon, nagy volt a sírás rívás kiabálás de nem vele, sőt az emberek hálásan köszönték, hogy ott van velük.
Engem anno teljesen megrendített az egész, teljesen átjött a gyász, a kétségbeesés a streemen.
Láttam, a mentés nem ügyetlenkedés volt, hanem a körülmények miatt, a szakértő mérnökök tanácsára történtek úgy a dolgok, ahogy történtek.
2. az én összeesküvés elméletem 🙂
Ez az asszony, a Moon elnök és a körülötte lévő „maffiózók” áldozata lett.
Nagyon drukkoltam, hogy ne ő nyerjen. 🙁 , láttam egyes kampánymegjelenéseit, a támogatóival együtt, na már ott elásta magát nálam.
Sikerült egy neves kampánytámogatója /Lee So Man, SM/ segítségével egy olyan rajongói réteget aktivizálni, ami nagyban befolyásolta a szavazati arányokat.
Láttam azt a választási műsort, ahol Moon, elnökjelólt vendége volt LSM. aki kijelentette hogy minden odaadásával támogatja ő és SM, Moon elnökjelölt megválasztását.
Moon elnök egy gyenge kezű, semmilyen elnök, egy korrupt bagázzsal körülvéve./igazságszolgáltatás, közigazgatás stb.
Gyengülő gazdaság, szórakoztató iparban történő botrányok, ….de az emberek egyenlőre,
türelmesek, mint mindig, és kisebb gondjuk is, nagyobb annál, hogy beleássák magukat, Rengeteg az információ halmaz, mindenhol internet, és a media manipulál ezerrel, /alig van hiteles forrás/
3.
Tudom hogy szörnyű dolog, az emberek tudatában az hogy,szinte az sámán szerű barátnő teljes, ill. nagy befolyásával szinte irányította az országot, valamint aki jó behúzta a csőbe, ezt a nőt, és milliókat húzott ki belőle. Tisztában vagyok vele, hogy ez szörnyű és a nő megérdemli a büntetést, és egy teljes befolyás alatt lévő /akár milyen, szerény is, és jó, nem lehet egy ország vezetője.
4
.Szólás szabadság, „művészek”, őszintén megmondom, nem tudom számszerint mennyi került fekete listára, de én van olyan, akit nem feketelistára tettem volna, hanem, törvényes keretek között megszüntetem a tevékenységét.
5.
2012 – ben választásokat nyert, mit tapasztaltam én ebből, egy egyszerű JYJ /TVXQ5, 3 kivált tagja./ rajongó, JYJ végre pert nyert, a nagyhatalmu SM ellen, sőt a bíróság kötelezte, sm, ne akadájozza a tevékenységét, 2014, megpróbálták mégis, de petíciót indítottunk, meghallgatták, AGI, JYJ felléphetett.
6.
A mostani helyzetek szerintem, katasztrofálisak, pl. Kim Jae Joong /JYJ/ semmilyen módon nem működhet saját hazájában, Japánba kényszerült a tavalyi évben….
Sorolhatnám…. de minek…
Bocsánat hogy ilyen szószátyár volta, de nagyon megörültem ennek a cikknek, mert jól megírt, alapos, csak egy más nézőpont, mint az enyém, de nagyon jó, plusz az is hogy ennek alapján elmondhattam azt is amit én gondolok.
Köszönöm
Szia, sajnálom, hogy csak most reagálok, nem kaptam értesítést. Köszi, hogy írtál. 😊
Minden kritikát szívesen fogadunk, ez egy tudományos alapon működő blog, így szeretném tisztázni, hogy amiket leírtam, nem a saját elgondolásaim, minden állítás az ott megjelölt forrásokon alapszik. Egyébként egész elgondolkodtató, ha ez a tanulmányom külső szemlélőknek véleményt közvetítő hatással bír, mert sem pro sem kontra nem ítélkeztem se Pak, se Mun felett. Mindazonáltal elképzelhető, hogy Mun elnökségéről is fogok cikket írni, ha véget ér.
Üdv: