Pak Csong Hi (박정희) elnök korának talán legellentmondásosabb alakja volt, egyszerre formálta át a háború után földig rombolt Dél-Koreát mezőgazdasági társadalomból iparivá, alapozta meg a mai gazdag Dél-Koreát, a csebolokat, hagyta maga mögött Észak-Koreát gazdaság terén, ugyanakkor mindezért az országnak komoly árat is kellett fizetnie. Nem csoda hát, hogy több merényletet is kíséreltek meg ellene. Az egyik ilyenről lesz most szó.
A kommunista szimpatizáns Mun Sze Gvang (문세광) korábbi életéről nem sokat tudunk, egy azbesztgyárban jött világra 4 gyerekes család 3. gyerekeként. Japánban született, 1951. december 26-án, Oszakában. Apja 1966-ban foglalkozási ártalom következtében elhunyt. Oszakában ma is sok zainicsi (在日/재일) koreai él; a zainicsi a Japánban állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező, vagy japán állampolgárságú, 1945 előtt Japánba költözött nemzetiségi koreaiakat illetve az ő leszármazottaikat jelenti. A zainicsi koreaiak észak-déli származás szerint is elkülönülnek, érdekeiket a Cshongrjon és a Mindan nevű szervezetek képviselik. A Cshongrjon északi szimpatizáns, és a KNDK és Japán között de facto nagykövetségként is funkcionál, részletesebben ebben a cikkben olvashatnak e szervezetről.
Mun 1974. július 18-án az oszakai rendőrségről ellopott egy .38-as Smith&Wesson ötlövetű revolvert, amit elrejtett a csomagjai között. Augusztus 8-án Dél-Koreába repült, ahová japán útlevéllel lépett be. Érkezése után a Chosun Hotelben szállt meg.
Pak Csong Hi 1974. augusztus 15-én, a koreai függetlenség napja alkalmából tartott beszédet a szöuli Nemzeti Színházban, ahol a feleségével, Juk Jong Szuval (육영수) érkezett. Mun először a színház előterében akarta lelőni, azonban csak korlátozott rálátása volt az elnökre. Így be kellett lépnie a színterembe, ahol hátul kapott helyet. Pak beszéde során igyekezett közelebb kerülni a színpadhoz, ám a tömegben mozogva véletlenül elsütötte a revolverét, így magát is megsebesítette. Azonban a lövéssel felkeltette az elnököt védő biztonságiak figyelmét, és elkezdett rohanni a színpad felé, közben folyamatosan tüzelt. A második lövése a színpad bal oldalát találta el, a harmadik lövedék nem sült el, a negyedik az elnök nejét, Jong Szut találta el a fején, súlyosan megsebesítve; az ötödik, utolsó lövés a színpad mögötti zászlót érte.
Az elnök egyik testőre viszonozta a tüzet, azonban a lövése lepattant a falról, és egy főiskolás tanulót talált el, aki életét vesztette. Pak Csong Hi a merénylő elfogása után is folytatta beszédét, miközben a sérült feleségét levitték a színpadról. A beszéd végén összeszedte a felesége cipőit, táskáját és távozott.
Jong Szut a Szöul központában lévő vonnam-dongi kórházban látták el, az ötórás műtétet az idegsebészeti osztály vezetője végezte el. A lövedék a nő agyának jobb oldalán lévő legnagyobb vénát találta el, és nem távozott a fejből. A műtét ellenére az orvosok nem tudták megmenteni az életét, és este 7 óra körül elhunyt, temetése augusztus 19-én zajlott a szöuli Nemzeti Temetőben.
Pak Csong Hival közösen 3 gyermekük született, a legismertebb a lányuk, Pak Gün Hje, aki 2013 és 2017 között töltötte elnöki ciklusát az ország 11. elnökeként.
Az alábbi videón a merényletről készült felvétel látható, baloldalt az álló, beszédet mondó elnök látható, a zászló alatt ülő, fehér ruhás nő Jong Szu, az elnök neje, aki a lövés pillanatában meginog.
Vallatása során Mun elmondta, hogy a merényletben a Cshongrjon egyik hivatalnoka segítette. Ez, és a tény, hogy Mun japán útlevéllel lépett be Dél-Koreába, komoly feszültséget szült a KNDK, a Koreai Köztársaság és Japán viszonyában. A Japán és Dél-korea közti viszony rendezésében az USA közvetítésére is szükség volt.
Négy hónappal a merénylet után Mun Sze Gvangot akasztás általi halálra ítélték és 1974. december 20-án kivégezték. A börtönben levelet írt hátrahagyott feleségének és egy éves gyereküknek. Az utolsó szava japánul hangzott el, „私はバカでした。”
„Watashi wa baka deshita”, azaz „Bolond voltam”.
Források: Hankyoreh, Wikipedia
