Az adatok szerint Észak-Korea hagyományos szövetségesétől, Kínától való függése majdnem ötszörösére nőtt 2001 óta, kiemelve Peking kulcsfontosságú szerepét a készpénzhiányos rezsim ellen kivetett nemzetközi szankciók enyhítésében.
Kína részaránya Észak-Korea külkereskedelmében tavaly 91.8%-ra emelkedett, szemben a 2001-es 17.3%-al,a Korean International Trade Association(KITA) jelentése szerint.
Dél-Korea, mely egykor Észak-Korea második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, egyáltalán nem kereskedett Északkal a 2017-2018 közti időszakban a közös keszongi (개성) ipari park 2016-os bezárása és a rezsim elleni globális szankciók erősödése óta.
A jelentés szerint az Észak-Korea és Kína közti kereskedelem drasztikusan megugrott 2010 után, mikor Dél-Koreával való minden kereskedés megszűnt a keszongi komplexum kivételével.
A keszongi létesítmény bezárása után a KNDK és Kína közti kereskedelem tovább növekedett, így Kína jelenleg az északi külkereskedelem 90 százalékáért felel.
A Korea-közi árucsere legnagyobb része megszűnt 2010 májusában, mikor Szöul kemény gazdasági szankciókat vetett be Phenjan (평양) ellen, miután az megtorpedózott egy déli hadihajót, megölve 46 tengerészt.
Az észak-koreai katonai provokációkra válaszul bezárásra került a keszongi létesítmény, ezt követően pedig a már egyébként is csekély áruforgalom tovább zuhant, a jelek szerint arra kényszerítve Északot, hogy Kínával növelje a kereskedelmi cserét.
A KITA jelentése szerint 2001-ben Észak-Korea teljes kereskedelmének 30,1%-áért Japán felelt, ezt követte Kína 17,3%-al és Dél-Korea 8,8-cal. Múlt évben Kína került az első helyre, Oroszország és India 1,4 illetve 1,3%-al részesedett.
Forrás: YonhapNews
