Koreai kampuszkaland – magyar lányként egy koreai egyetemen (1. rész)

Farkas Dorina az elmúlt tanév során négy hónapot töltött a dél-koreai Hankuk Egyetemen. Több epizódos sorozatában legfontosabb élményeit mutatja be. 

Üdvözlöm a Koreanista blog olvasóit, Farkas Dorina vagyok, a blog szerkesztőihez hasonlóan az ELTE koreai szak hallgatója.

A 2019-es tavaszi félévben Campus Mundi ösztöndíjjal volt szerencsém a koreai Hankuk Egyetemen tanulni. Nem is szaporítom tovább a sorokat a bemutatkozásra, hiszen azért vállalkoztam az írásra, hogy egy kis betekintést nyújtsak egy magyar egyetemista koreai mindennapjaiba.

Mit érdemes tudnia, és milyen lehetőségei vannak a Koreában tanulni vágyó magyar egyetemistának? Milyen az élet egy koreai kampuszon? Koreában tényleg olyan embertelenül keményen kell tanulni? Milyen nehézségekkel jár a koreai életmódhoz való alkalmazkodás és mi az, ami a magyar diák számára meghökkentő? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők néhány részes cikksorozatomból. Emellett szó lesz olyan praktikai tudnivalókról is, mint a koreai közlekedés, étkezés, vásárlás vagy viselkedés is.

A mai bejegyzésben arról írok majd, miként is sikerült kijutnom négy hónapra egy koreai egyetemre, és hogy ez nem is annyira bonyolult és elérhetetlen, mint azt sokan gondolnák.

Biztosan vannak a blog olvasói között olyan egyetemisták, akár leendő egyetemisták, akik eljátszottak már a gondolattal, hogy nagy élmény lenne Dél-Koreában tanulni. Nos, az a jó hírem van számukra, hogy ehhez nincs is másra szükség, mint szilárd elhatározásra.

Egy koreai szakos hallgatónak számos lehetősége van Koreában tanulni, többek között meg tudja pályázni Dél-Korea állami ösztöndíjait (GKS, KGSP) akár egy félévre, akár egy teljes mester kurzusra. Egy nyertes pályázat tandíjmentességet és komoly havi anyagi támogatást jelent, de ezeket meglehetősen nehéz elnyerni, a legjobbak közül is csak egy-két diák részesülhet bennük.

Létezik azonban ennél egy jóval elérhetőbb lehetőség is, ami hasonló anyagi támogatást kínál és egyetemi szaktól függetlenül bárki könnyedén megpályázhatja. Ez a Tempus Közalapítvány által finanszírozott Campus Mundi ösztöndíj, amely az Erasmus ösztöndíjhoz hasonló, annyi különbséggel, hogy Európán kívüli országokba is ki lehet vele utazni, illetve jóval nagyobb a támogatás összege is.

rbsh

Igen, természetesen ebbe az ösztöndíjba is beleszámítanak a tanulmányi eredmények, de már most elárulom, hogy a 100 pontos értékelési rendszerben akár 50 elért ponttól is nagyon nagy eséllyel nyerhet támogatást a pályázó.

Nem is kell más az életre szóló élményhez, mint elhatározás, tehát megtenni az első lépést és jelentkezni. Sok türelem is szükségeltetik, mivel a jelentkezési procedúra körülményes lehet. Tapasztalataim szerint a Campus Mundi ösztöndíj „nehézsége”, ha valamiben, akkor a dokumentumok beszerzésében, a tanárokkal, koordinátorokkal való hosszadalmas egyeztetésben rejlik, de semmiképp sem az alkalmasságban. Ha tehát a jelentkező végigcsinálja a pályázás folyamatát, kiemelkedő tanulmányi eredmény vagy tevékenység nélkül is minden esélye megvan a támogatásra.

Úgy tapasztaltam, hogy a hallgatókat sokszor a halasztástól való félelem tartja vissza a külföldi részképzést kínáló ösztöndíjaktól. Teljesen érthető, hogy nem akarunk egy évet csúszni a diplomával a koreai kaland miatt, én sem akartam, és nem is kellett. A Campus Mundi ösztöndíj lényege, hogy a külföldi fogadó egyetemen megszerzett krediteket az itthoni egyetemen elismerik és befogadják.

A hallgató státusza a küldő egyetemen is aktív a mobilitás ideje alatt, így megúszhatjuk a halasztást. Annyi tehát a dolgunk, hogy a szakunk tanegység listájában szereplő tárgyakhoz hasonlóakat keresünk a fogadó egyetem kurzus katalógusából. A külföldön végzett tárgyak elismerése persze a tanárok hozzáállásán is múlik, ezért mindenképp érdemes velük egyeztetni a kiutazás előtt.

Továbbá minden Koreába készülő diáknak fontos tudni, hogy a koreai kreditrendszer és alapvetően a kurzusok jellege és munkaigénye eltér a miénktől. A legtöbb koreai tanóra 180 perces és viszonylag sok tanulást, felkészülést igényel, így nem ritka, hogy egy koreai egyetemistának csak 6-7 tantárgya van egy félévben szemben a magyar egyetemista akár 14 tárgyával.

Ezért ha a halasztás elkerülése a cél, gondolnunk kell azokra a kurzusokra is, amelyeket kint nem tudunk elvégezni. Én is csak 6 tárgyat vehettem fel Koreában, de esetemben a magyar oktatók nagyon segítőkészek voltak, és beleegyeztek, hogy 3 plusz tárgyból a visszaérkezésem után levizsgázzak. Szerencsére a magyar vizsgaidőszak a koreainál 2 héttel tovább tart, így ez megoldható volt. Lehetséges tehát halasztás nélkül külföldön tanulni, de egy kis előzetes tervezést igényel.

Végezetül kicsit kitérnék a pályázás menetére is. Először is annak kell utánajárni, hogy a küldő felsőoktatási intézménynek mely külföldi egyetemekkel van kétoldalú partner kapcsolata – nagy valószínűséggel koreai egyetem is lesz a lehetőségek között.

Első lépésként valamelyik partner egyetemre cserediáknak kell jelentkezni, így tandíjmentesen lehet majd a fogadó intézményben tanulni.

Ha a hallgatót a küldő egyetem hivatalosan is cserediáknak jelöli, utána tudja a Campus Mundi ösztöndíjat igényelni a www.scholarship.hu oldalon. Megjegyezném, hogy annak sem kell elkeseredni, akinek esetleg nem sikerült megkapnia a cserediák státuszt, netán lemaradt a jelentkezési határidőről, mivel más módon is van lehetőség a Campus Mundira pályázni. Lehet jelentkezni freemover pályázóként, ebben az esetben a pályázó magánúton szerzi meg a fogadó egyetem jóváhagyását és tandíjat kell fizetnie. Az ELTE-n ehhez hasonlóan az Asia Exchange szervezeten keresztül is lehet helyet szerezni egy koreai egyetemen. Itt senki jelentkezését nem utasítják el, de szintén tandíjat szükséges fizetni. Hangsúlyozom, hogy a fogadó egyetem jóváhagyása csak az első lépést jelenti, ezután kell pályázni a Campus Mundi ösztöndíjra.

Azt is hozzátenném, hogy a tandíj fizetése mellett is bőven elegendő a támogatás a kényelmes élethez, szóval ez se riasszon vissza senkit.

Első bejegyzésem elsősorban azoknak szólt, akik szeretnének egy-két szemesztert Koreában tölteni, de nem tudják hogyan kezdjenek neki.

Én csak ismételni tudom magamat; ha valaki valóban ezt szeretné, egyszerűen csak jelentkezzen és minden valószínűséggel maga is megtapasztalhatja mindazt, amiről a következő bejegyzésekben mesélni fogok.

Az elkövetkezendőkben már teljesen más, mindenki számára érdekes témákkal foglalkozok majd – középpontban a koreai kampusz élettel.

A cikk szerzője Farkas Dorina, ELTE koreai szakos hallgató.

A fotók Farkas Dorina tulajdonát képezik.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: