2019. június 30-án szokatlan eseményre került sor: Donald Trump dél-koreai látogatása alkalmából úgy nyilatkozott, szívesen találkozna Kim Dzsong Ünnel, az amerikai és észak-koreai felek pedig egy-két nap alatt tető alá is hoztak egy villámtalálkozót, amin Mun Dzse In dél-koreai elnök is részt vett, Kim Dzsong Ün pedig meghívást kapott a Fehér Házba.
Több szempontból is elsőnek számított ez a találkozó. Egyrészt Donald Trump lett az első, hivatalban lévő amerikai elnök, aki Észak-Korea területére lépett, másrészt ez volt az első, a két modern koreai állam és az Amerikai Egyesült Államok részvételével lezajlott csúcstalálkozó. Nem véletlen, hogy ezúttal nem két vezető találkozott egymással, hiszen a mai tárgyalás körülményei a dolgok újszerűségét, a tárgyalások újbóli megindulását voltak hivatottak hangsúlyozni.
A villámgyorsan megrendezett találkozó Trump egyik tweetjéből indult, amire rendkívül pozitív visszajelzést kapott Cshve Szon Hi (Choe Son Hui) észak-koreai külügyminiszter-helyettestől. „Nagyon érdekes ajánlatnak tűnik, de hivatalos megkeresést nem kaptunk ezzel kapcsolatban.” – nyilatkozta Cshve.
After some very important meetings, including my meeting with President Xi of China, I will be leaving Japan for South Korea (with President Moon). While there, if Chairman Kim of North Korea sees this, I would meet him at the Border/DMZ just to shake his hand and say Hello(?)!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) June 28, 2019
Később azonban megérkezett a hivatalos megkeresés és 2019. június 30-án sor kerülhett a hármas találkozóra, amely által megpróbálták új irányba terelni a tárgyalásokat. Délután 3 óra 53 perckor megkezdődtek a megbeszélések a Panmindzson (Panmunjeom) déli részén található Szabadságházban, ekkor Kim köszönetet mondott az amerikai és dél-koreai elnököknek a találkozó megszervezéséért. Trump később azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy amikor megkérdezte Kim Dzsong Ünt, átlépheti-e a demarkációs vonalat, Kim azt felelte, hogy megtiszteltetésnek venné.
A mai hármas csúcstalálkozó következményei közül a legfontosabb, amit már most is tudhatunk, hogy a megbeszéltek szerint két-három héten belül elindulnak a munkaszintű tárgyalások. Ennek ellenére a korábbiakhoz hasonlóan komoly akadályokba ütközhet a két állam közötti megbékélés és az észak-koreai atomfegyvermentesítés ügye, hiszen az Egyesült Államok a szankciók feloldásához előfeltételnek tekinti az észak-koreai atomfegyverek leszerelését, ugyanakkor Észak-Korea egy többlépcsős megoldást tartana elfogadhatónak, az atomfegyverek fokozatos leszereléséért cserébe egy-egy szankció feloldását preferálná. A két vezető közti különbséget az is jól szimbolizálja, hogy míg Trump azt mondta, „akár most rögtön” meghívná Kimet a Fehér Házba, addig Kim úgy nyilatkozott, megtisztelő lenne számára az amerikai elnököt vendégül látni Phenjanban egy „megfelelő időpontban”.
Az amerikai fél egyelőre nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a denuklearizációt egy többlépcsős folyamatként közelítse meg, azonban némi bizakodásra ad okot az amerikai elnök nemrégiben tanúsított visszakozása a Kínával szembeni politikát illetően, ami többek közt például a Huawei elleni szankciók visszavonását foglalta magában. Kérdés, ez a visszakozás kitartott-e Panmindzsonig, és fog-e Trump nagyobb kompromisszumkészséget mutatni Kim felé.
