Miután Észak-Korea végrehajtotta eddigi legnagyobb atomrobbantását, az USA még keményebb intézkedéseket szeretne, hogy megszorongassa Kim Dzsong-un rezsimjét. De meddig mehetnek el?
„Gazdaságilag el kell szigetelni Észak-Koreát” mondta Steven Mnuchin, aki újabb szankciócsomagot készít elő, amit Trump elnöknek meg kell gondolnia.
Az USA és szövetségesei új, többoldalú szankciókat is szeretnének keresztülvinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán, ezek egyik célpontja az észak-koreai olajimport, mondták a Trump adminisztráció képviselői.
A legutóbbi szankciókat kevesebb, mint egy hónapja hagyták jóvá, ezekkel az észak-koreai exportot akarták elvágni, olyan iparágakat sújtva, mint szén, vasérc és a tenger gyümölcsei. De elemzők figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések aligha fogják Kimet visszatartani a gyorsan haladó atomfegyver-fejlesztési programtól.
Mit tehet még Trump?
Olaj
Becslések szerint Kína az északi külkereskedelem 90%-át adja, fontos összeköttetés teremtve Kim rezsimje és a globális gazdaság között. A Kínába irányuló export fontos bevételi forrásként szolgál a rezsimnek. Az észak-Koreába jutó kínai exportcikkek között olyanok is vannak, melyek segítik a rezsim fennmaradását.
A lista elején a nyersolaj van.
Az Észak-Koreába irányuló olajszállítmányok korlátozása az egyik intézkedés, amelyet az USA szeretne elérni az új ENSZ szankciócsomagban. A lépés nagy nyomást jelentene a rezsimre mert a gazdaság széles rétegeit érintené, a mezőgazdaságot is Azonban lehetetlen nyomon követni, hogy mennyi olajat ad el Kína Észak-Koreának, mert Peking néhány éve már nem számolja bele a vámadatokba.
„Mivel nincsenek rendelkezésre álló adatok, az olaj lehet az egyik módja, hogy megszorongassák – vagy támogassák – a rezsimet, anélkül, hogy kívülállók gondosan megvizsgálhatnák, mit csinálnak.” – írta Kendt Boydston, a Peterson Institute for International Economics kutató elemzője.
Az átláthatóság hiánya pedig a szakértők szkepticizmusát táplálja, akik vitatják Kína állítását, miszerint szigorúan betartja az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat. És egy kínai újság lebecsülte az ötlete, hogy Peking csökkentené az olajszállítmányokat. „Ha Kína teljesen leállítja az olaj szállítását Észak-Koreába, vagy akár lezárja a kínai-észak-koreai határt, bizonytalan, hogy elriasztanánk Phenjant a további atomtesztektől és rakétaindításoktól. Konfrontáció azonban jó eséllyel történne.” mondta egy angol nyelvű közlemény a Global Timestól, mely egy állami tulajdonban lévő bulvárlap, amely gyakran nacionalista irányvonalat vesz fel.
Textíliák
A legutóbbi ENSZ szankciók már betiltottak hármat a legfőbb öt termékből, melyet Kína a kisebb, szegényebb szomszédjától vesz. A maradék kettő a textíliák és a ruhaneműk.
Ami nem világos, az az, hogy milyen jól teljesít az észak-koreai textilipar. Az elemzők azt mondják, hogy a kereskedelmi adatok szerint az exportjuk csökkent tavaly.
De egy új, a Reuters által az észak-koreai-kínai határ közelében végzett mélyreható kutatás szerint a kínai vállalatok fokozták az észak-koreai gyárak használatát, hogy olyan ruhákat gyártsanak, amelyeket aztán „Made in China (Készült Kínában)” felirattal látnak el és külföldön értékesítenek.
Az észak-koreai textilipart látszólagos mérete a jövőbeli szankciók lehetséges célpontjává teszi, mondják szakértők.
„Csak arra tudok gondolni, hogy ha én egy kínai vállalkozó lennék, most nem szeretnék több pénzt Észak-Koreába tenni.” mondta Boydston a CNNMoneynek.
Kínai bankok
Kételyek merültek fel, hogy Kína és Oroszország hajlandó lenne-e igazán megszorongatni Észak-Koreát, ez pedig arra késztette az Egyesült Államokat, hogy keményebben lépjen fel ezen országok vállalataival szemben, melyek tiltott üzleti tevékenységet folytatnak Kim rezsimjével.
A Trump adminisztráció már tett néhány lépést ezen a fronton, beleértve egy csomó olyan kínai és orosz cég szankcionálását, melyek feltételezhetően Észak-Koreával üzletelnek. Júniusban a Kamara (Treasury Department) elvágta egy regionális kínai bank hozzáférését az USA pénzügyi rendszeréhez, miután megvádolták, hogy tiltott észak-koreai kapcsolatokkal rendelkezik.
De a korábbi kamarai (Treasury) tisztviselő, Anthony Ruggiero azt mondta, keményebb intézkedéseket is lehetne tenni a kínai bankok ellen, beleértve nagyobb bírságokat.
„A kínai bankok fontosak ezen tiltott hálózatok működésében és a Trump adminisztrációnak őket kell céloznia, ha nyomásgyakorló hadjáratát a következő szintre kívánja helyezni.” mondta Ruggiero egy Fox Newsnak adott véleménycikkében.
De más szakértők azt mondják, Kína sohasem fog olyan nyomást gyakorolni Észak-Koreára, hogy az a gazdasági szakadék szélére jusson, csak azért, hogy megváltoztassa Kim álláspontját a nukleáris fegyverekről. A kínai vezetők Észak-Koreát a Kelet-Ázsiai USA-befolyás elleni stratégiai pufferzónaként tartják fent, és igyekeznek elkerülni a szomszédos ország kaotikus összeomlását.
Azzal, hogy Trump fokozza a nyomásgyakorlást Kínával szemben, figyelmeztet néhány szakértő, Trump kiprovokálhat egy válaszcsapást a régióban lévő amerikai vállalatok ellen.
Forrás: CNN