Mint az közismert, 2017. szeptember 3-án helyi idő szerint délben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 120 000 tonnás földalatti kísérleti robbantást hajtott végre, immáron hatodik alkalommal. A hivatalos bejelentés szerint hidrogénbombát teszteltek. Az alábbi cikkben megvizsgáljuk, mivel jár egy ilyen kísérlet, és milyen hatásai vannak a politikára és a környezetre nézve.
Környező országok reakciója
A Koreai Köztársaság kormánya elítélte az atomrobbantást, Mun Dzsein (Moon Jae-in) dél-koreai elnök pedig a legszigorúbb szankciókat kérvényezte Észak-Koreával szemben, annak teljes elszigetelése érdekében. Továbbá kilátásba helyezte az amerikai haderő legerősebb stratégiai eszközeinek elhelyezését a Koreai-félszigeten.
A Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció nem hajlandó elismerni a KNDK-t atomnagyhatalomként ‒ erre a megállapításra Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a két állam elnöke jutott vasárnap esti hsziameni (xiameni) találkozóján. A két vezető továbbá megegyezett abban, hogy ragaszkodnak a Koreai-félsziget atommentesítéséhez, illetve közeli kommunikációt és koordinációt folytatnak az újabb fejlemények kapcsán.
Csang Lien-kuj (Zhang Lian’gui), a pekingi székhelyű Kínai Kommunista Központi Pártiskola professzora szerint Észak-Korea nyilvánvalóvá tette, hogy a szankciók hasztalanok, és az ország nem szándékozik visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Úgy vélekedik, hogy csupán két lehetőség maradt az észak-koreai atomot ellenző országok kezében: vagy elismerik, hogy a koreai atommentesítés irányába tett erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, vagy hagyják, hogy az Egyesült Államok katonai lépésre szánja el magát.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szokásához híven Twitteren üzent Észak-Koreának, figyelmeztette az ország vezetését arra, hogy szavaik és cselekedeteik ellenségesek és veszélyesek az Amerikai Egyesült Államokra nézve.
Japán Állam miniszterelnöke, Abe Sindzó (Abe Shinzō) teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az észak-koreai atomrobbantást, és telefonon tárgyalt az amerikai elnökkel a további teendőkről.
A robbantás természeti hatásai
A vasárnap déli kísérlet egy 6.3 magnitúdójú földrengést váltott ki, amit egy 4.6 magnitúdójú rezgés követett, és Kína északkeleti részén is érezhető volt.
Az észak-koreai atomkísérletek az északkeleti Észak-Hamgjong (Hamgyeong) tartomány Kildzsu (Gilju) megyéjében, Punggje-ri (Punggye-ri) faluban valósulnak meg. A hegy, amely alatt vájt barlangban robbantanak az összeomlás szélére került Ven Lien-hszing (Wen Lianxing) kínai geofizikus szerint.
Vang Naj-jen (Wang Naiyan), a Kínai Nukleáris Társaság hajdani elnöke, és a kínai atomprogram kutatója valószínűnek tartja, hogy a hegy a robbantások következtében ráomlik a vájatra, és a nukleáris robbantások során termelt sugárzás kiszabadul a kelepcéből, megfertőzve a régiót.
Lehetséges következmények
Habár ismét felszínre tört a háborús hisztéria és elrepült egy észak-koreai rakéta Japán felett, nem sok esély van sem a háború kitörésére, sem a helyzet békés rendeződésére.
- Kína csak akkor avatkozik be, ha az Egyesült Államok lép először
- Az amerikaiak akkor fognak támadni csak, ha Észak-Korea megtámadja őket, vagy egy szövetségesüket
- Észak-Korea viszont ‒ egyértelmű módon ‒ nem fog először támadni
- Dél-Korea csak az északi atomkísérletek felfüggesztése esetén ülne tárgyalóasztalhoz
- Kína szintén kéri az északi atomprogram befagyasztását
- Észak-Korea bele is egyezne ebbe, de cserébe kéri az amerikai‒dél-koreai hadgyakorlatok leállítását
- Az amerikaiak és a dél-koreaiak hallani sem akarnak a hadgyakorlatok leállításáról
