A dél-koreai elnök, Mun Dzse In és Vlagyimir Putyin is meg szeretnék akadályozni Észak-Koreát további provokációk elkövetésében és leszerelnék a kommunista állam atomfegyvereit, de a módszerekben nincs egyetértés.
A kétoldalú megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón a két vezető hangsúlyozta az észak-koreai atomkérdés fontosságát, és hogy ezt a problémát a lehető leghamarabb meg kell oldani.
„Oroszország nem fogadhat el egy atomfegyverrel rendelkező Észak-Koreát. észak-Korea nukleáris provokációi megsértették az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit” mondta Putyin a sajtókonferencián.
A Mun-Putyin találkozó három nappal azután jött létre, hogy Észak-Korea megtartotta a hatodik és egyben a robbanás által keltett rengés adatai alapján egyben legnagyobb atomtesztjét a kommunista állam északkeleti csücskén lévő teszthelyszínen.
Amellett, hogy elítélték a legutóbbi nukleáris provokációt, a dél-koreai elnök mondta, hogy ő és orosz kollégája egyetértettek abban, hogy az észak-koreai atomkérdés mielőbbi megoldása a legfontosabb feladat a két ország és az egész világ számára.
„Azt a nézetet is osztottuk, hogy az Észak által kívánt atomfegyverek és rakéták rossz útra visznek, és hogy sürgősen enyhíteni kell a feszültséget.” mondta.
Viszont kettejüknek szemmel láthatóan más ötletük volt a feszültség enyhítésére.
Mun, az elzárkózó Északkal való párbeszéd elkötelezett támogatója továbbra is a kérdés békés és tárgyalások útján történő megoldásának szükségességét hangsúlyozza.
Mégis, a dél-koreai vezető azt mondta, hogy Északnak ki kell mutatni, hogy hajlandó a tárgyalásokra, de legalábbis a tárgyalások előtt beszünteti a provokációkat.
„Nem fogok elkerülni semmiféle párbeszédet, ha az segíthet megoldani az észak-koreai atomkérdést.De úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben el kell ítélnünk Észak-Korea veszélyes provokációit és nyomást gyakorolni Északra.és hogy most nem a párbeszéd ideje van,” mondta a dél-koreai elnök a TASS orosz hírügynökségnek adott interjújában, melyet az elnöki hivatala, a Cshongvade ( 청와대, Cheongwadae ) tett közzé.
Putyin láthatóan másként gondolta.
„De a koreai-félszigeten kialakult helyzetet nem lehet csak nyomásgyakorlással és szankciókkal megoldani. Nem kell érzelemből reagálni és sarokba szorítani Észak-Koreát.” mondta, kérve az Északkal való tárgyalások feltétel nélküli folytatását.
A Mun és Putyin közt jelenlévő véleménykülönbség tovább nőtt, mikor arra került sor, hogyan kellene Észak-Koreát visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz. Mun arra kérte Oroszországot, segítsen keresztülvinni az új szankciótervezetet az ENSZ-BT-n, amely elvágná az energiahiánnyal küszködő Észak olajellátását.
„Mun elnök azt mondta, hogy növelni kell az ENSZ BT szankciók súlyosságát, legalább annyira, hogy Észak_Koreát a tárgyaláshoz vezető útra tereljük.” mondta Jun Jong-cshan (윤영찬, Yoon Young-chan) a szöuli elnöki iroda fő sajtótitkára.
„Az elnök arra kérte Oroszországot, hogy segítsen, megjegyezve, hogy ezúttal szükségszerű Észak-Korea olajellátásának elvágása.”
Putyin vonakodott együttműködni.
„Mi is ellenezzük Észak-Korea nukleáris fejlesztéseit.Viszont aggódom, hogy az olajellátás leállítása a kórházi kezelés alatt állóknak, vagy más egyszerű állampolgároknak okozhat kárt” – mondta.
A felelősséget láthatóan Kínára kívánta hárítani, Észak legnagyobb kommunista szövetségesére, mondván hogy az országa csak alig 40.000 tonna olajat exportált Északra egy évben.
Forrás: Yonhap
