Aki tanul koreai nyelvet, az már a számok tanulásánál mindenképpen belefut a sino-koreai vs eredeti koreai különbségtételbe, és ezek eltérő használatába. De vajon érdemes-e belemélyedni vagy egyszerűen csak plusz nyűg az egész?
A handzsák (hanja, 한자/漢字) a Koreában használt kínai írásjegyek neve. Eredetileg nem volt saját írásuk, a hangjelölő hangül (한글,) a „koreai ábécé” csak az 1443-ban lett kialakítva, addig kizárólagosan a kínai írást használták. 1900-as évektől egyre inkább visszaszorulóban van, azonban egyes híroldalakon, utcafeliratokon még mindig lehet találkozni velük, ezek általában rövidítésként használatosak és a mai koreaiak általánostól egyetemig 1800 hanját tanulnak meg.
De miért tanuljon meg valaki handzsákat, ha egyszer ott a nagyon egyszerű és logikus koreai írás?
Mert a mai koreai nyelv szókincsének jó 60%-a kínaiból átvett szavakból áll, és egyenként is logikus elemekből, szavakból állnak össze a szavak. Tehát ha ismerjük egy szó egyik elemének jelentését, és egy másik szóban meglátjuk ezt az elemet, akkor lehet következtetni ebből és a szövegkörnyezetből a jelentésre.
Példa: a „nengdzsanggo 냉장고 (冷藏庫) ” jelentése „hűtőszekrény”, és tudjuk, hogy a „neng 냉 (冷)” elem „hideg” jelentésű dolgokban szerepel. Meglátjuk egy szövegben a „nengszu 냉수” (冷水), vagy „nengmjon 냉면” (冷麵) szavakat és ebből tudjuk, hogy hideghez kapcsolódnak ezek a szavak is. A nengszu jelentése hűtővíz, a nengmjon pedig egy hidegen felszolgált tésztaétel.
A „hak” elem tanuláshoz kapcsolódik, pl hakszeng 학생 學生, hakkjo 학교 學校, tehakkjo 대학교 大學校, hvahak 화학 化學, szuhak 수학 數學, stb.
Természetesen a handzsák közt sok olyan van, ami hangüllel vagy latin betűkkel leírva megegyezik, de a handzsája és a jelentése teljesen más, például a fentebbi példák esetén az egyik „szu 수” (數) számot jelent, a másik (水) vizet.
Ezenkívül leggyakrabban a számokat ( 一, 二, 六, stb., 百, 千, 萬), a hét napjait(月曜日, vagy rövidítve, a 요일 / 曜日 tag nélkül: 火, 水, 木, 金, 土, 日) és a régiós országok neveit (日, 北 / 南韓, 中 plusz USA: 美) szokták handzsával írni.
Általánosságban a „AB + hada” szerkezetű igéknél az esetek nagy részében a -hada, „csinálni” jelentésű eredeti koreai tag előtt álló AB tag handzsa, azaz kínai eredetű. Ugyanakkor azok a szavak, szótagok, melyeknek alsó részében (받침) ㄷ, ㅅ, ㅈ, ㅊ, ㅋ, ㅌ, ㅍ, ㅎ áll, azok biztosan eredeti koreai nyelven vannak, nincs handzsájuk.
Természetesen nem kell mind az 1800-at megtanulni, de a leggyakoribb 100-300 handzsa ismerete mindenképpen sokat segít a szótanulásban. Ezen kívül ha valaki a koreai mellett japánt, kínait vagy vietnamit tanul, a hanják ismerete oda-vissza, mindkét nyelvben hasznos lesz.
Alább pedig arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy saját véleményének megfelelően tegye le voksát a handzsák ellen vagy mellett.
