Egy korábbi cikkemben írtam egy kogurjoi származású tábornokról, aki a Tang-dinasztia seregeit vezetve küzdött meg az arab Abbászidákkal. Ezúttal a Korjo és Csoszon királyságban a félszigeten megtelepedett muszlimokról írok.
Régen
Muszlim kereskedők már a Silla Királyság időszakában is ellátogattak a félszigetre a Tang Kínán keresztül, volt tudomásuk a létezéséről. A legkorábbi, nem kelet-ázsiai térkép, melyen szerepel Korea, a perzsa Isztakhri munkájában található, a 9. század közepéről.
Az iszlám első bizonyított jelenléte a félszigeten az Egyesített Silla királyság idejére, szintén a 9. századra tehető, az arab hajósok és kereskedők érkezésével. Több muszlim földrajztudós, pl. a perzsa Ibn Khordadbeh szerint sokan közülük végleg letelepedtek Silla területén, muszlim falvakat hozva létre. A feljegyzések szerint sokuk a mai Irak területéről érkezett, egy nagyobb csoport egy Haszan Raza nevű ember vezetésével.
A Vonszong (원성왕, uralkodott: 785-798) király sírjában talált szobrok, melyek a király testőreit ábrázolják, és melyek merőben eltérő, perzsa arcvonásokkal (szögletes arc, szakáll, kiálló orr) rendelkeznek, szintén egy nagy presztízsű muszlim közösség jelenlétére utalnak a királyságban.
A korjoi feljegyzések szerint, muszlimok érkeztek az országba Hjondzsong király uralkodásának 15. évében (1024), szeptemberben. Ezzel a nagyjából 100 fős csoporttal érkezett a már említett Haszan Raza is. Következő évben újabb hasonló méretű csoport jött.
A kereskedelmi kapcsolatok az iszlám világ és Korea közt nagyjából a 15. századig kitartottak. Ennek következtében sokan érkeztek a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából és telepedtek le. Néhány Kínából érkezett, hui néptörzsbe tartozó muszlim is Koreába költözött.
Mikor a mongolok elfoglalták Korjót, velük együtt érkeztek a „szengmogin (色目人)”-nek, kínaiul szemu (色目)-nak nevezett csoport is. Ez a Közép-Ázsia területeiről érkezett különféle vallású különféle népek gyűjtőneve volt. A mongolok birodalmi hierarchiájában közvetlenül a mongolok alatt foglaltak helyet és nagy befolyással bírtak a Jüan-dinasztiában. Ebben a rendszerben a koreaiak az észak-kínaiakkal, kitánokkal, dzsürcsenekkel együtt a harmadik szintre kerültek.
Ez idő alatt, míg a Jüan-dinasztia hűbérúrként uralta Korjot, a koreai nők gyakran kötöttek házasságot a szemu népek tagjaival. A Jüan uralkodók arabokat, közép-ázsiai muszlimokat és buddhista ujgurokat küldtek Koreába, hogy irányítsák az alávetett területet adminisztratív és katonai pozíciók betöltésével, egyben felügyelve hűségüket a dinasztia iránt; és természetesen kereskedők is érkeztek. Cshungnjol király uralkodása alatt (충렬, 1274-1308) a király szórakoztatására írt színdarabok egyikében felbukkan egy dal, ami hivatkozik egy szemu boltra, melynek tulajdonosa elcsábítja a manduvásárlás céljából betérő koreai nőt. A dal tele van hangutánzó, erotikusnak szánt szavakkal, melyeket a modern koreai fordítás kihagy (ezeket a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért zárójelbe tettem). A hujhuj a korban általánosságban a közép-ázsiai népekre utalt, muszlimokra és nem muszlimokra egyaránt. Eredetileg az „ujgur” szó eltorzítása, kínaias ejtése. Ugyanakkor az ujgurok a 15. századig nem voltak mind muszlimok, többségben voltak köztük a manicheusok, nesztoriánus keresztények és buddhisták. Tehát a hujhuj szó közép-ázsiai emberre utal.
솽화○雙花店에 솽화雙花 사라 가고신ᄃᆡᆫ
휘휘回回아비 내 손모글 주여이다
이 말ᄉᆞᆷ미 이 ○店밧싀 나명들명
(다로러 거디러)
죠고맛간 삿기광대 네 마리라 호리라
(더러둘셩 다리러 디러 다리러 디러
다로러 거디러 다로러)
긔 자리예 나도 자라 가리라
(위위 다로러 거디러 다로러)
긔 잔 ᄃᆡ ᄀᆞ티 더ᇝ거츠니 업다
Mai koreai fordításban:
만두집에 만두 사러 갔더니만
회회 아비 내 손목을 쥐었어요.
이 소문이 가게 밖에 나며 들며 하면
조그마한 새끼 광대 네 말이라 하리라.
그 잠자리에 나도 자러 가리라.
그 잔 데 같이 난잡한 곳 없다.
Csak manduért mentem a boltba
A hujhuj férfi csuklóm megragadta
A pletyka, ha e boltból kijut,
te vagy hibás, kis bohóc!
E helyre aludni térek,
Nincs e kívül ily romlott hely.
Saját, szabad fordítás, ha bárki tud jobbat, ne tartsa magában.
A hujhujok közül 2 nevesebb család letelepedett Koreában és máig létező klánok alapítói lettek. Egyik ilyen közép-ázsiai bevándorló volt egy férfi, aki egy mongol hercegnő segítője volt. A hercegnőt Koreába küldték, Cshungnjol király házastársául. A segítő neve a korjoi feljegyzések szerint Szamga volt, de érkezése után a király egy tiszteletbeli koreai névvel ajándékozta meg, onnantól fogva Csang Szun Njong (장순룡) néven ismerték. Feleségül vett egy koreai nőt, és a tokszui Csang klán alapítója lett. Ma nagyjából 24 ezer tagot számlál a klán.
Az egyik legismertebb koreai alkolholos ital, a szodzsu szintén mongolok által behozott technológián alapul. A mongolok a muszlim területek meghódítása során ismerték meg az arak lepárlásának technikáját. Hamarosan a korjói főváros, Kegjong (a mai Keszong Észak-Koreában) környékén is megjelentek a lepárlóüzemek. Sőt, Keszong környékén a mai napig arak-dzsu néven ismerik a szodzsut.
A másik, közvetett muszlim hatás, ami a koreai kultúrát érte, a naptárak reformja volt.
Miután meghódították Kínát, a mongolok arab csillagászokat hívtak Pekingbe, hogy kijavítsák a kínai naptár hibáit. Ezek a tudósok magukkal hozták a kor legmodernebb csillagászati eszközeit és matematikai módszereit, hogy kiszámolják az égitestek mozgását. A korjói kormányzat Pekingbe küldte a saját tudósait, akik aztán ezen muszlimoktól tanultak. Bár semmi kifejezetten vallásos dolog nem volt a keletiek számára készített naptárban, az nem hivatalosan muszlim naptárként lett ismert. Mind a kínai és korjói (majd csoszoni) kormányzat egész a 16. századig használta ezt a naptárat, amikoris a keresztények még fejlettebb eszközöket és számítási módszereket hoztak Európából Kínába.
Aztán 1427-ben a koreai ábécét is elkészítő Szedzsong király elrendelte, hogy a hujhujok ne kapjanak többé speciális juttatásokat, hagyjanak fel a jellegzetes fejviseletük hordásával és hogy a kegjongi mecsetüket, „rituáléik csarnokát” zárják be, és onnantól fogva úgy imádkozzanak, mint mindenki más. Innentől a Csoszon-kor további részében nincs említés muszlimokról.
Modern kor
A koreai félszigeten csak az 1900-as évektől van újra muszlim jelenlét. Az önálló államiságát elvesztett, japán gyarmati függésben lévő Koreába a japánok révén kerültek újra muszlimok. Mikor 1917-ben kitört Oroszországban a bolsevik forradalom, Közép-Ázsia oroszok által elfoglalt területeiről muszlim családok menekültek Kelet felé, ahol a japán hatóságok befogadták, és a Koreai-félszigeten telepítették le őket. Nem térítettek a helyi lakosság között, de 1934-ben, közösen összedobott pénzből megvásároltak egy épületet Szöulban, melynek első szintjén egy kulturális közösségi központot alakítottak ki, a másodikon pedig imádkozó szobát és osztálytermet a gyerekeiknek. Ez állt legközelebb egy mecsethez a Koreai-félszigeten 1427 óta. Azonban a Japán Birodalom összeomlása után fellángoló koreai nacionalizmus miatt a betelepített muszlimok is elhagyták Koreát, és Törökországba menekültek.
Bár a gyarmati időszakban nem térítettek, egy Pak Cse Szong nevű, egy muszlim tulajdonú ruhabolt koreai alkalmazottja bizonyosan áttért a muszlim hitre. Ő az egyetlen áttért, akiről biztosan, név szerint lehet tudni, de nagyobb muszlim közösség egész 1955-ig nem volt Koreában.
Az 1950-ben kitört koreai háborúban Dél-Korea oldalán részt vettek ENSZ csapatok is, melybe Törökország is küldött egy kontingenst, a háború során a teljes létszáma 34 936 fő volt. A csapatot az 1960-as években oszlatták fel, addig a Köztársaság területén tartózkodtak. Az ottlétük alatt szívesen fogadták az áttérni szándékozókat, és 1955-ben létrejött a Koreai Muszlim Társaság. Egy év múlva már 200 tagja volt. A vezetői Umar Kim Dzsi Gjun és Muhammad Jun Du Jong voltak, akik mandzsúriai tartózkodásuk alatt lettek muszlimok, majd beszéltek a török katonák imámjával, aki segített nekik a Társaság létrehozásában. 1959-bne Umar Kim és egy másik etnikai koreai muszlim hívő, ellátogattak Mekkába, ezzel az első koreaiak voltak, akik teljesítették a mekkai zarándoklatot.
Az 1960-1970-es években a létszámuk tovább nőtt, jórészt a közel-keleti építkezéseken vendégmunkásként dolgozó koreaiak miatt, akik áttértek. Még velük együtt is legfeljebb 3000-en voltak. Egy Szöulban kialakított egyszerű imacsarnok volt a gyülekezőhelyük. Majd Pak Csong Hi elnök, aki igyekezett kapcsolatokat kialakítani a Közel-Keleti országokkal, felajánlott egy földterületet a közösségnek, egy igazi mecset építéséhez. A muszlim kormányok pedig a pénzt biztosították az építkezéshez. 1976-ban végül megnyílt Szöul Ithevon nevű negyedében a Koreai Központi Mecset, és az 1990-es évekre a muszlimok létszáma 35 000-re nőtt. Manapság Puszan, Anjang, Kjonggi, Kvangdzsu, Csondzsu, Tegu és Keszong városában is van mecset. Szöulban és Teguban ezen kívül egy-egy husszainija is van, olyan épület, mely Mohamed próféta unokájáról, Huszajn ibn Aliról emlékezik meg és a síita iszlám legfőbb ágában fontos szerepe van.
Észak-Koreában a Phenjanban található iráni nagykövetség területén is van egy mecset, az Ar-Rahmán Mecset.
Forrás: Harvard Asia Quarterly
Gratulálok, igen tartalmas! A muszlim vallás legújabb kori bizonyos népszerűsége a koreai háború idejéből származik: az ENSZ-haderőben török katonák is harcoltak és ők vitték oda a vallást.