Hiába az új típusú koronavírus okozta világjárvány, a Koreai Munkapárt alapításának 75. évfordulóját maszkok és közösségi távolságtartás nélkül ünnepelte Észak-Korea. Azonban nem ez volt az egyetlen szokatlan jelenség a katonai dísszemlén.
75 éve alakult meg az Észak-koreai Kommunista Párt Központi Szervezőbizottsága, amelyet az észak-koreai történetírás a jelenlegi Koreai Munkapárt jogelődjének tekint. (Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az állampárt jelen formájában csak 1949. június 30-án, Észak-Korea Munkapártja és Dél-Korea Munkapártja egyesülésekor jött létre.) Észak-Korea pedig idén is, mint minden évben katonai dísszemlével és a lakosság felvonulásával ünnepelte a jeles napot. Miként volt ez más a korábbi évekhez képest?
Ha végignézzük az ünnepségről közzétett képeket, egyből kitűnik, hogy a jelenleg világjárványt okozó új típusú koronavírus miatti védekezés eszközei aligha voltak jelen Phenjanban – a felvonulás úgy zajlott, mint bármikor: hatalmas tömegek, maszk és mindennemű távolságtartás nélkül.
A katonákat leszámítva, ugyanis a felvételeken jól kitűnik, hogy a dísszemlén résztvevő katonák a fővároson való átvonuláskor viseltek maszkot, azonban a Kim Ir Szen téren róluk is lekerült.
A maszk viselése vagy nem-viselése nem az egyetlen szokatlan jelenség volt a felvonuláson: egyrészt a páholyból nézte az ünnepséget Kim Jo Dzsong, akiről az elmúlt hetekben bizonyos sajtótermékek azt terjesztették, hogy kegyvesztetté vált, másrészt Kim Dzsong Ün a szokásos fekete káderruha helyett szürke öltönyben jelent meg, ezzel a lépéssel pedig feltehetőleg nagyapja nyomdokaiba kíván lépni, aki nyilvános megjelenései során általában öltönyt viselt.
Kim beszédében üdvözölte a járványellenes munkákban, illetve a természeti katasztrófák okozta helyreállítási munkálatokban résztvevőket, Sajnálatának adott hangot továbbá, hogy „a kialakult helyzet miatt nem tudnak mind jelen lenni” az ünnepségen. Kim beszédében a háborús retorikát minimálisra szorította vissza, üdvözletét küldte a dél-koreaiaknak, reményét fejezte ki a járvány mihamarabbi legyőzése kapcsán:
„(…) remélem, ez az egészségügyi válság mihamarabb a múlté lesz, és Észak és Dél ismét kezet foghat majd egymással.”
Az „amerikai imperialistákat” emlegető általános háborús retorika lekerült a terítékről, helyette Kim beszédében arra fókuszált, hogy Észak-Korea haditechnikáját kizárólag függetlenségének megvédésére, nem pedig más országok elleni támadás indítása céljából fejleszti. Úgy fogalmazott, az észak-koreaiak hűsége és odaadó erőfeszítése büszkeséggel tölti el, és szerinte a népe a Munkapártot nem csak a következő 75 évben
hanem a következő 750, vagy akár 7500 évben is követni és védelmezni fogja.
A katonai dísszemle legjelentősebb pontjának az új típusú tengeralattjáróra szerelhető ballisztikus rakéta (SLBM) bemutatása bizonyult, amelynek a felvonultatása egyértelmű üzenetet közöl a nemzetközi közösséggel: a tömegpusztító fegyverek fejlesztésére 2017 végén hallgatólagosan meghirdetett moratóriumnak vége, Észak-Korea folytatja a ballisztikus rakétaprogramját, azonban – tekintve, hogy az Egyesült Államok- és Dél-Korea-ellenes háborús retorika mellőzve maradt, mi több, Kim üdvözletét küldte a dél-koreaiaknak, miközben hangsúlyozta, hogy a fegyverkezés kizárólag önvédelmi célú – a párbeszéd lehetőségét látszólag nyitva hagyta.
Megválaszolatlan kérdésként marad ugyanakkor, visszatérhet-e a 2017 előtti helyzet, folytatni fogja-e Észak-Korea az atomfegyver-kísérleteket, és előkészületben van-e jelenleg valamilyen fegyver, esetleg az imént említett Pukkükszong-4A üzenetértékű tesztelése? Azért is mindennél aktuálisabb ez a kérdés, mert az amerikai elnökválasztásig már csak pár hét van hátra…
Források: KCNA
