Bungang körzet Jongbjon (Yeongbyeon 영변) megyében található, Észak-Phjongan (Pyeongan 평안북도) tartományban. Egyike azoknak a helyszíneknek, ahol az USA gyanúja szerint Észak-Korea a harmadik titkos nukleáris létesítményeit rejtegeti. Ilyen létesítmények vannak Jongbjonban és Phunggje-riben (Punggye-ri, 풍계리), melyek létét Észak-Korea elismeri. A DailyNK interjút készített egy helyi forrással a Bunggang-környéki helyzetről és a helyiek életéről.
Egy jelentés szerint a Hanoiban megrendezett második Trump-Kim csúcstalálkozó azért szakadt meg, mert az USA tudomást szerzett más nukleáris létesítmények létezéséről, beleértve a bunggangi létesítméyneket. Mikor Trump a bunggang körzetet megemlítette, mint a további nukleáris létesítméynek egyikét, az a kérdés vált az aggodalom okává, hogy magasan dúsított uránnal kapcsolatos létesítmény-e, vagy sem. A Védelmi Minisztérium elutasította a létezését, mondván, nem egy létesítmény, hanem egy jongbjoni körzet neve.
A bunggangi körzet a jongbjoni atomkomplexumtól északkeletre található és az építése az 1970-es években kezdődött. A hely tudósoknak ad otthont, és leszerelt katonák elmondása szerint csoportokban vezényleték őket oda, hogy építsék a létesítményeket.
A körzetben van egy fizikai egyetem, és több állami vállalat, melyek a szomszédos Pakcshon (Pakcheon 박천) bányából származó uránt finomítják.
„A helybeliek nem igazán beszélnek uránról, inkább csak a nukleáris létesítményekről. Mostanában nagyon sok deformált baba született a létesítményekből származó radioaktív anyagok miatt. „
Alább az interjú átirata következik.
DailyNK: „A nukleáris létesítményeket bizonyára jól őrzik. Lehet tudni, kik?”
Bungangi lakos: „A ruhájukból ítélve, különleges egység lehetnek. Nem a rendőrség vagy a Népi Felszabadító Hadsereg, hanem az állambiztonság. Azt is hallottam, hogy vannak katonák, akik a körzet kerítése mentén állomásoznak, de van egy külön katonai létesítmény a körzeten belül is. Bár lezárt terület és több őrposzt is van, a biztonság meglepően laza tud lenni. Például van egy pletyka a helyiek között, hogy egy karton cigarettával be lehet jutni.”
DNK: „Miért ennyire lezárt a terület?”
B: „Van egy fizikai egyetem itt, meg a hozzá kapcsolódó kutatóintézetek. Azt hiszem azt próbálják elrejteni, hogy csak a legokosabbak járhatnak a Bungang Fizikai Egyetemre, de mikor egy-egy régióból hirtelen eltűnik pár okosabb ember, az emberek azt mondják, bizonyára az egyetemre mehettek. Hallottam, hogy régebben csak két évesek voltak az egyetemi kurzusok, de mára már négy évesek.”
DNK: „Úgy tűnik, tovább akarják fejleszteni az atomprogramjukat.”
B: „Nem ismerem a részleteket, de úgy látszik, igen. Hallottam, hogy azok a káderek, kutatók és mérnökök, akik a bungangi létesítményekben dolgoznak, külön modern lakásokban laknak a körzeten belül. Továbbá ajándékokat is kapnak a Párttól. Mézet, pézsmát és potencianövelőket. Más szóval, a párt gondoskodik róla, hogy jól el legyenek látva és a munkájukra koncentrálhassanak.”
DNK: „Szóval Ön úgy gondolja, vannak nukleáris létesítmények Bunggangban?”
B: „Vannak. Nem csak egy vagy kettő, hanem jóval több.”
DNK: „A lakosok tudnak a létesítmények létezéséről?”
B: „Persze. Az emberek mondogatják, hogy sok baba született deformitásokkal a létesítmények miatt. Az okosabb pártkáderek próbálják elhagyni Bungangot, mert tudják, hogy a létesítmények veszélyesek. Még lefizetéssel is próbálkoznak, hogy legalább a gyerekeik kijussanak.”
DNK: „Említette a születési rendellenességgel született babákat. Meséljen még erről.”
B: „Más körzetekben nehéz olyanokat találni, akik hasított ajakkal rendelkeznek, de itt sok ilyen van, meg szemöldök nélküliek, törpeség is előfordul és vannak hat ujjal születettek. Olyan gyerekek is vannak, akik csak csupa csontnak néznek ki. Ezenkívül az ittenieknek rövid az élettartama. Mondják, hogy általában akkor halnak meg, mikor elérik az ötvenet. Sokaknak nincs foga és haja, de még csak a 30-40-es éveikben járnak.”
DNK: „Szóval ez mind a nukleáris létesítmények miatt történt.”
B: „A Cshongcshon-folyóban (Cheongcheon, 청천강) egyáltalán nincs hal, és még fű sem nő mellette.”
DNK: „A nukleáris létesítményekből származó szennyvizet a Cshongcshon-folyóba engedik?”
B: „Így van. A Cshongcshon nagyon hosszú folyó, de nem látni halat, füvet, angolnákat meg kagylót, mire a víz lemegy Sinandzsuba (Sinanju, 신안주). A Cshongcshonból származó víz sosem romlik meg. Ha egy pohárba mersz vizet, egy idő múlva megromlik és büdösödik, de a Cshongcshon vize még hosszú idő múlva se büdösödik meg. Akik ott élnek, jól tudják ezt. Még a ruháikat sem mossák a folyóban. A bungangi lakosok ugyan talajvizet isznak, de nincs választásuk, még ha tudják is, hogy egészségtelen.”
DNK: „A létesítményekben dolgozók nincsenek nagyobb veszélyben? Kik dolgoznak ott?”
B: „Politikai foglyok, akik senkit sem érdekelnek, ha meghalnak, ők dolgoznak a bányában és veszélyes munkákat végeznek. Nem engedik nekik, hogy feljöjjenek a föld alól. A börtönőröknek sincs sokkal jobb dolguk. A politikai bűnözőkkel kell élniük, és úgy élnek, mint ők. Hallottam, hogy a börtönőrök időnként eljönnek, de alá kell írniuk egy titoktartási megállapodást, hogy kijöhessenek, bent pedig nem dohányozhatnak.”
DNK: „Hány politikai fogoly dolgozik ott?”
B: „Nem tudom biztosan, de senki sem tud róla ha egyáltalán meghalnak munka közben. Börtönőröktől hallottam, hogy nem érdeklik őket a számok, szóval biztosan sokan vannak.”
Forrás: DailyNK
