A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részt vesz a Dél-Koreában megrendezett 2018. évi phjongcshangi (Pyeongchang) téli olimpiai játékokon. Ezt az állítást az észak-koreai Szülőföld Békés Egyesítéséért Bizottság elnöke, Ri Szongvon (Ri Seon-gwon; 리선권) erősítette meg, de már Kim Dzsongun (Kim Jeong-eun) újévi beszéde óta sejteni lehetett.
Érdekesség, hogy a hivatalos bejelentésben Mun Dzsein (Moon Jae-in) dél-koreai elnököt valóban elnöknek (daetongryeong; 대통령) hívták a szokásos észak-koreai végrehajtó (jibgwonja; 집권자) titulus helyett.
Frissítés: Észak-Korea 2018. január elsején helyreállította a Korea-közi forródrótot is, amelyet 2016. február 10-én, a Keszongi (Gaeseong) Ipari Park bezárásakor vágott el.
Mi lehet a háttérben? Dél-Korea és az USA közé éket verni? Merthogy Trump csak akkor állna szóba Északkal, ha az lemond az atomprogramról; Mun Dzsein engedékenyebb, igaz, ő van az északi ágyúk (nem rakéták!) hatótávolságán belül.
Véleményem szerint az alapvető eltérés oka nem a földrajzi távolságban rejlik: Donald Trump konfrontatív és szankcióalapú, Mun Dzsein együttműködő és párbeszédalapú politikát próbál folytatni Észak-Koreával. Mun már azt is kezdeményezte, hogy elhalasszák a szokásos dél-koreai-amerikai hadgyakorlatot, pedig idáig ez mintegy tabutémának számított. Ellentétes helyzetre is volt már egyébként példa, elég visszagondolni azokba az időkbe, amikor a stratégiai türelmet szorgalmazó Barack Obama és a konfrontációt preferáló I Mjongbak elnökök voltak hivatalban. Olyankor pl. az Egyesült Államok intette nyugalomra Dél-Koreát.