Az elmúlt napokban kisebb csodálkozást váltott ki a hír, miszerint épp, hogy Kína és Vatikán megállapodott a püspökök kinevezéséről, Kim Dzsong Ün arról tájékoztatta a dél-koreai elnököt a múlt hónapban, hogy szívesen vendégül látná az egyházfőt az észak-koreai fővárosban.
Az ötlet nem új. 2000-ben II. János Pál pápa már hangot adott annak, hogy szívesen ellátogatna Észak-Koreába, erre válaszul Kim Dzsong Il, az akkori vezető támogatását nyilvánította ki, de a két állam közti első csúcstalálkozóra végül nem került sor, főként a pápa romló egészségi állapota miatt.
 |
| Ferenc pápa (Bohumil Petrik/CNA) |
Bár egy esetleges pápai látogatás új fejezetet nyithatna meg az észak-koreai keresztények életében, óvatos bizakodással kell viszonyulnunk a javaslathoz, hiszen az észak-koreai állam jelenleg fenyegetésként tekint a vallási életre, azonban nem tartom kizártnak, hogy kölcsönös bizalomépítéssel és nyitással a vallási élet felé, Kína példáját követve az északi kormány is egyezségre tudna jutni a Szentszékkel.
Nem csupán az gátolja a reformokat, hogy az évtizedek alatt démonizálták a vallások létezését, hanem Hong Jong Ho, Phenjan egykori főpapjának lezáratlan ügye is. A vallási vezetőt 1949-ben börtönözte be az észak-koreai kormány, és máig nem tudni, mi lett a sorsa, azonban a Vatikán 2013-ban, életének 107. évében elismerte halálesetét. Erősen valószínű, hogy a tényleges halálozása évekkel, évtizedekkel korábban történt.
Ferenc pápa mindenesetre beleegyezett a látogatásba, és jelenleg a hivatalos meghívást várja az észak-koreai kormánytól. Ha a látogatás bekövetkezik, és a két állam kapcsolata javulni kezd, nem kizárt, hogy Hong Jong Ho rehabilitációja után egy nap Phenjan kvázi védőszentjévé válhat.
