Kim Dzsong Ün megint meghalt?

A rövid válasz: nem. Az észak-koreai vezető minden eltűnése vad spekulációkat gerjeszt, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Halál? Kóma? Államcsíny? Aligha. Business as usual.

Tartja magát a hiedelem, hogy hosszú élet vár azokra, akiknek halálhírét keltik. Az észak-koreai vezető pedig az utóbbi pár hónapban többször is kómába esett és meg is halt – legalábbis nyugati sajtóorgánumok szerint.

Kim Dzsong Ün 2016-ban (Via KCNA)

Mik tehát ezek a jelek? Érdemes felelevenítenünk, hogy Kim Ir Szen (김일성), illetve Kim Dzsong Il (김정일) halálakor milyen események zajlottak le Észak-Koreában.

1. Az utód

Amennyiben egy vezető egészségi állapota hanyatlásnak indul, idejekorán gondoskodik a majdani utód kiképzéséről. Kim Dzsong Il hivatalos önéletrajza szerint már 1974-ben, 32 éves korában kijelölt örökös lett, húsz évvel Kim Ir Szen halála előtt. A Legfelsőbb Népi Gyűlés tagja 1982-ben lett, ekkortájt kezdte el az észak-koreai propaganda „Kedves Vezető” (친애하는 지도자, cshinehanün dzsidodzsa) titulussal illetni, és a nyugati sajtó bevett szokása volt így említeni egészen 2011-ben bekövetkezett haláláig. 1990-től megindult a hatalom átadása is: 1991 karácsonyán kinevezték a Koreai Néphadsereg főparancsnokává, 1992. április 20-án pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság marsallja (원수, vonszu) lett. Ez nem összetévesztendő a Koreai Néphadsereg hasonló nevet viselő rendfokozatával, hanem ezt kifejezetten ekkor hozták létre az észak-koreai vezető titulusának. 1992-től pedig az észak-koreai rezsim minden belügyi teendőjét már az akkor 50 éves utód látta el – Kim Ir Szen abban az évben tett állítása szerint. Ennek megfelelően kitűnik, hogy bár Kim Ir Szen 1994-ben hunyt el és Kim Dzsong Ilt csak 1997-ben iktatták be a Koreai Munkapárt főtitkári hivatalába, a Kim Dzsong Il-korszak ténylegesen már 1992-ben elkezdődött.

Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il 1992-ben (Via Ifeng.com/Global Times)

Kim Dzsong Ün esetében az utódlási folyamat 2009-től kezdődött el hivatalosan, de inkább fokozatosan haladt, mintsem egyik napról a másikra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ugyan dél-koreai értesülések szerint Kim Dzsong Il már 2009. január 8-án tudatta a pártkáderekkel, hogy Dzsong Ünt fogja kijelölni utódjául, az észak-koreai rezsimhez közel álló KFA (Korean Friendship Association) alapítója és jelenlegi elnöke, Alejandro Cao de Benós egy 2009 júniusi interjúban az ifjabbik Kim létezését kétségbe vonta, az utódlásról szóló történetet pedig a dél-koreai hírszerzés fikciójának tulajdonította.

Kim Dzsong Ün hatalomátvétele 2010. szeptember végén újabb mérföldkőhöz érkezett: beválasztották a Koreai Munkapárt Központi Bizottságába, emellett a Központi Katonai Bizottság alelnökévé nevezték ki, így Kim Dzsong Il hivatalos kijelölt örökösévé vált. 2010. október 10-én, a Koreai Munkapárt alapításának 65. évfordulóján ez csak további megerősítést nyert: az ünnepi eseményen egyre hangsúlyosabbá vált Kim Dzsong Ün jelenléte, apjával kvázi egyenrangú résztvevőként kezelték. Kim Dzsong Il 2011. december 17-én elhunyt, a hatalomátadás pedig minden különösebb akadály nélkül végbement. Ezt az is igazolja, hogy az észak-koreai média december 20-án már „nagy utód”-ként (위대한 계승자) méltatta az új vezért.

Az utódláshoz néha egy-egy legitimációs törekvés is járul, amely az utód „debütálás”-ának tekinthető. Ilyen volt a ROKS Cheonan elsüllyesztése és a Jonphjong-sziget (연평도) ágyúzása 2010-ben, amelyekre az észak-koreai propaganda szerint személyesen Kim Dzsong Ün adott parancsot. Jonphjong ágyúzását az állami sajtó a dél-koreai kormány elleni válaszcsapásként kezeli, és minden évben győztes csataként emlékeznek meg róla Észak-Koreában.

Észak-koreai találat éri a Dél-Koreához tartozó Jonphjong-szigetet 2010. november 23-án

Valamelyest hasonló jelenség volt, amikor 2020. június 16-án, 3 nappal Kim Jo Dzsong Dél-Koreát bíráló szavai után az észak-koreaiak a levegőbe repítették a Korea-közi Kapcsolattartó Irodát, de jelenleg még nem állapítható meg, ez egy „debütálás” volt-e az új tisztségekhez jutó húg részéről.

2. Az eltűnés

Kim Dzsong Ün minden eltűnését komoly sajtóérdeklődés övezi, ugyanakkor egyáltalán nem újkeletű jelenségről van szó. Egy-egy kihagyott esemény, illetve néhány, nyilvános tevékenység nélküli hét ugyan utalhat megromlott egészségügyi állapotra (például Kim Dzsong Il is eltűnt 80 napra, amikor stroke-ot kapott), de felelőtlenség lenne azt a következtetést levonni, hogy a vezető hatalma egy pár hetes eltűnés esetén meginog.

Az észak-koreai alkotmány 6. fejezetének 2. paragrafusa foglalkozik az Államügyi Bizottság mindenkori elnökével (국무위원회 위원장), de nem tartalmaz semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy ki helyettesít(het)i, amennyiben esetlegesen nem képes ellátni feladatköreit. Így az alkotmány jelen változata alapján bizonyossággal állítható, hogy Kim Dzsong Ün minden eltűnésének ideje alatt hatalmának teljes birtokában van. Szintén kevéssé mérvadó az eltűnés időtartama, hiszen míg Kim Dzsong Il a stroke ideje alatt 80 napot volt távol, halála előtt mindössze pár nappal még nyilvános tevékenységeket folytatott.

Kim Dzsong Ün és Kim Dzsong Il 2011 júliusában (Via KCNA)

3. A bejelentés

Kim Dzsong Il halálakor 2 napig hallgatott a történtekről az észak-koreai állami sajtó. Bár a hatalomváltás, mint arról már korábban szó esett, akadálytalanul lezajlott, akadhattak hivatali formalitások, amik miatt késve értesült a világ az észak-koreai vezető halálhíréről. Más elmélet szerint konfuciánus örökség lehet, hogy több mint harminc órát vártak a haláleset bejelentésével: Kim Ir Szen halálát 34, Kim Dzsong Ilét 51 órával később tették közzé, ugyanakkor ilyen jellegű szokás létezéséről nem találtam információt.

Összegzés

Bár felmerülhetnek vélt vagy valós hasonlóságok Kim Dzsong Il és Kim Dzsong Ün, illetve Kim Jo Dzsong (김여정) kinevezései között, nem valószínűsíthető, hogy az észak-koreai vezető húga fogja átvenni a stafétát.

Egyrészt, Kim Gjong Hi (김경희) KMP könnyűipari részleg-igazgató és Csve Szon Hi (최선희) külügyminiszter-helyettes kivételével nagyon kevés nőnek sikerült eddig az észak-koreai politikában érvényesülni, ez pedig jó eséllyel az állam konfuciánus örökségéből fakad.

Másrészt, Kim Jo Dzsong jelenleg betöltött tisztségei alapján megkérdőjelezhető, hogy az észak-koreai rezsim második embere lenne, ugyanis hivatalosan az Államügyi Bizottság alelnöke tölti be ezt a pozíciót, aki jelenleg a 70 éves Csve Rjong He (최룡해). Csve emellett a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnöke is egyben.

Végezetül, amennyiben Kim Dzsong Ün ismét eltűnne és újból szárnyra kapnának a spekulációk, nagy valószínűséggel nem halt meg, és még mindig ő Észak-Korea vezetője. Ha meghal, annak egyértelmű jelei lesznek.

Források: DailyNK, Daejon Ilbo, International Business Times, Origo.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: