A zombifilm, amely a nyáron életet lehelt a koreai mozikba

Bezártság, magány, bizonytalanság, a külvilág eseményeivel való megbirkózás súlyos feladata; 2020-ban talán nincs is, aki ne tapasztalta volna meg mindezt. A #Alive című film, amely szeptember 8.-a óta a Netflixen is elérhető, hasonló légkörben játszódik csak éppen zombikkal.

Dél-Koreában a koronavírus-járvány kitörése után hivatalosan nem zártak be a mozik, de a látogatottságuk drámaian lecsökkent egészen június végéig, a #Alive megjelenéséig. Január óta ez volt az első dél-koreai filmpremier, amelyre több, mint kétszázezer mozijegy kelt el.

Az amerikai forgatókönyből adaptált #Alive (#살아있다) két túlélőről szól, akik egy mindennemű kommunikációtól elvágott, zombivírus sújtotta szöuli lakótelepen küzdenek az életben maradásért. Nagyjából a Kingdom-ból és a Train to Busan-ból ismert, gyorsan terjedő vírusról van szó, de a fertőzés okával és eredetével a film egyáltalán nem foglalkozik; a zombifilmek megszokott pörgő akciója helyett inkább maguk a főszereplők és a kettejük közt kialakuló bajtársi kapcsolat kerülnek előtérbe. (Attól még persze baltás aprítás is van bőven, főleg a film utolsó harmadában.)

A főszereplő, O Dzsun U (Oh Joon Woo, 오준우) egy gamer srác, aki éppen egyedül van otthon, amikor kint, az utcán tombolni kezd az erőszakos járvány. A lakásban ragadt Dzsun U elbarikádozza magát, és igyekszik túlélni a katasztrófát, miközben sorra megszakadnak körülötte a kommunikációs csatornák. A túlélés azonban nehéz feladat, mind a vérszomjas fertőzöttek rohamai miatt, mind pedig mentálisan: a bezártság, a szerettei elvesztése miatti gyász és az egyedüllét ugyanúgy gyötri, mint az éhség. Végül Dzsun U és a szemközti házban lakó lány, Ju Bin (Yoo Bin, 유빈) tervet szőnek, hogy kijuthassanak a lakótelepről.

Mindent összevéve egy élvezetes filmről van szó, amely kellemes kikapcsolódást nyújthat azoknak, akik nem riadnak vissza egy kis zombihenteléstől. A látvány lényegretörő és hatásos, a film jól bánik a színekkel és fényekkel, erős hangulatot teremt meg és bevonja a nézőt. A színészi játék is teljesen rendben van, Yoo Ah In (Ju A In, 유아인) kifejezetten eleven és valós alakítást nyújt O Dzsun U szerepében, a Ju Bint játszó Park Shin Hye (Pak Sin Hje, 박신혜) valamivel visszafogottabb nála, de szintén hiteles. A történet maga nem különösebben bonyolult vagy meglepő, de akit ez nem zavar, az így is jól fog szórakozni.

Forrás: 1, 2, 3, 4

Kép: hivatalos pillanatkép a filmből (fair use)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük