A koreai felsőoktatási intézmények jelentős része történelmileg szorosan kapcsolódik a keresztény felekezetekhez, ugyanis az intézmények (külföldi) misszionáriusok erőfeszítései által jöttek létre. Az istentiszteletek azóta is kötelezőek maradtak, ezek fogadtatása azonban már nem minden esetben pozitív.
Nadia Al Insyiraah, egy szingapúri muszlim lány, aki az egyik rangos szöuli női egyetem hallgatója, a Korea Herald számára mesélt élményeiről:
„A tantestület azt mondta, hogy alapszakos hallgatóként kötelező részt vennünk a kápolnában szervezett tanórákon (chapel class) 8 féléven keresztül, másképp nem kapunk diplomát. Számomra ez sokkoló volt. Körülbelül 100 külföldi diák volt ezen az orientációs alkalmon, és emlékszem, hogy mind meglepetten néztünk egymásra, ugyanis egyáltalán nem tudtunk erről.”
Nadia a muszlim hit által elvárt napi öt imát teljesíti, ezen felül közel négy éve jelen van az egyetemi kápolnában történő foglalkozásokon is. Elmondása szerint míg a többiek imádkoznak és himnuszokat énekelnek, ő a telefonját használja vagy házi feladatot ír.
Anna, egy New Yorkból érkező római katolikus hallgató nem érti, miért kötelező a kápolnalátogatás:
„Főként a külföldi hallgatók számára (zavaró), hisz különféle háttérrel rendelkezünk. Szerintem nem kellene kötelezővé tenni a kápolnalátogatást, ugyanis ezek a foglalkozások a kereszténységre fókuszálnak, de a nemzetközi hallgatók jelentős része muszlim. Számukra ez nagy probléma.”
Vannak olyanok is azonban, akik tiszteletlennek tekintik a nemzetközi hallgatók viselkedését. A Yonsei Egyetem egyik elsőéves hallgatója például a Yonsei University Bamboo Forest Facebook csoportban panaszkodott az ügy kapcsán:
„Minden bizonnyal úgy választották ezt az iskolát, hogy tudatában voltak a misszionáriusok általi alapításának. Viszont az kérdés, hogy miért viselkednek modortalanul a kápolnában ilyen sokan?”
A Yonsei Egyetem egyik másodéves hallgatója úgy érzi, sokan épp az egyetem rangját és történelmét használják előnyszerzésre, azonban nem tisztelik azt:
„Ha nem akarsz egy keresztény intézmény tagja lenni, akkor egyszerűen nem kell azt választanod. Az egyetem keresztény értékrend által jött létre, az alapítók pedig ezen értékek megőrzését célozták meg. Ezt észben kell tartaniuk azoknak a hallgatók, akik a Yonsei Egyetemet választják. Hogyha ez konfliktust jelent, érdemes máshova menniük.”
Az országban 48 egyetemet és 28 főiskolát alapítottak keresztény misszionáriusok. Az ügyet több hallgató jogi útra terelte az elmúlt évtizedek során, azonban áttörést nem sikerült elérniük. A keresztény egyetemek képviselői szerint a kápolnalátogatás a vallási értékek megőrzésén túl a közösségi összekovácsolódást is szolgálja, a nem-keresztény hallgatók számára pedig külön aktivitásokat is kitaláltak.
A Korea Institute for Religious Freedom egyik képviselője szerint változásra van szükség. Az intézményeket nem lehet arra kérni, hogy ne szervezzenek vallással kapcsolatos tevékenységeket, de az összes hallgatót sem érdemes részvételre kötelezni. Sokkal hatékonyabb lenne az, ha fakultatív programként a kápolnák szakrális hellyé válnának, olyan hallgatók jelenlétével, akik valóban fontosnak tartják az istentiszteletet. A jelenlegi állapotok által azonban mindkét fél sérül.
